Ugrás a tartalomhoz

Stari Laz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stari Laz
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségRavna Gora
Jogállásfalu
PolgármesterAnđelko Florijan
Irányítószám51314
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség147 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság860 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 14° 52′ 40″45.361111°N 14.877778°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 14° 52′ 40″45.361111°N 14.877778°E
SablonWikidataSegítség

Stari Laz falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Ravna Gorához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiumétól 35 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a horvát Hegyvidék középső részén, a Ravna Gorából Mrkopaljra vezető út mentén, bükk és fenyőerdőkkel benőtt dombok között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A török időkben csak egy Laznak nevezett kis útmenti telep volt ezen a helyen, melynek lakosságát a török kirabolta és elhurcolta. 1726 és 1732 között megépült a Karolina út, mely a vidék forgalmát jelentősen fellendítette. A falu újratelepítését Mária Terézia engedélyezte újra és az első letelepülők Stari Laznak (öreg tisztásnak) nevezték el. Lakossága nagyon sokszínű volt. A középső részen a Tengermellékről érkezettek ča nyelvjárást, a Mrkopolje felé eső részen a mai hivatalos nyelv alapját képező što nyelvjárást, míg a Ravna Gora felé eső részen kaj nyelvjárást beszélők éltek.[2]

A közeli Karolina úton zajló utasforgalom a lakosságnak többféle kereseti lehetőséget biztosított. Többen ökör, vagy lovas fogattal fuvaroztak, kovácsműhelyt, bognárműhelyt, vendéglőt nyitottak. Ugyanakkor állandó harcot folytattak az utasok és az áruforgalom biztonságát fenyegető hajdúkkal, akik általában a Mrkopalj és Stari Laz közötti sűrű erdős részen támadtak. A falunak 1772-ben még csak 6 jobbágy portája volt, ez a szám 15 év alatt 45-re nőtt. A 18. század végén a lakosság főként állattenyésztésből és földművelésből élt. 1843-ban Stari Laznak már 1028 lakosa volt. A hegyvidék többi településéhez hasonlóan a lakosság egy része Fiuméban, Károlyvárosban, vagy külföldön dolgozott. Az iskola épülete 1895-ben készült el és ma is működik.[2]

A településnek 1857-ben 710, 1910-ben 631 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 1952-ben 43 taggal megalakult a tűzoltóegylet, 1961-ben a kultúrház is megnyitotta kapuit.[2] A falunak 2011-ben 197 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
710 794 642 690 648 631 546 602 623 617 547 459 336 312 251 197

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent István tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült, a mrkopalji plébánia filiája.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]