Ugrás a tartalomhoz

Martinšćica (Cres)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martinšćica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51556
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség103 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 25 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 49′ 10″, k. h. 14° 21′ 06″44.819444°N 14.351667°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 10″, k. h. 14° 21′ 06″44.819444°N 14.351667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Martinšćica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Martinšćica (olaszul: San Martino in Valle) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 17 km-re délnyugatra, a sziget nyugati partján az azonos nevű öbölben fekszik.

Története

[szerkesztés]

Nevét középkori templomáról kapta, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek. 1479-ben a Bokina nemesi család ferences harmadrendi kolostort alapított itt Szent Jeromos tiszteletére. Az építés 1525-ben fejeződött be. A 17. században a kolostor közelében a patrícius Sforza-család kétemeletes nyári kastélyt építtetett. A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 344, 1910-ben 291 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 129 lakosa volt. Ma lakói főként a turizmusból élnek. Legjelentősebb szálláshelyei a Zlatni Lav szálloda és a falu nyugati végén, attól egy dombbal elválasztva, az út végén található a Slatina Kemping.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
344 346 186 233 177 291 542 545 253 208 162 157 133 186 155 129

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, a 19. században teljesen átépítették ekkor nyerte el mai formáját.
  • Szent Jeromos ferences temploma és kolostora[4] 1479 és 1525 között épült. A kolostortemplom főoltára felett Baldassarea d'Anna 1636-ban festett oltárképe látható. A falakon látható apostolképek a 17. századi velencei iskolát tükrözik. A kolostor fogadalmi képe a cresi tengerészek arcképeivel a 18. században készült. A kolostorban ma egyetlen szerzetes él aki a martinšćicai és a stivani plébániát is vezeti.
  • A Sforza-család kastélyát a 17. században boltozott helyiségekkel, árkádos homlokzattal, magas lőréses védőfallal építették.
  • A falu büszkélkedhet a sziget egyik leghosszabb strandjával. A majdnem egy kilométer hosszú aprókavicsos strand végigfut az öböl északi részén. A Slatina kempingben lévő Slatine-öböl strandja is aprókavicsos. Közelében több vendéglátó egység, éttermek, kávézók, cukrászda is működik.
  • Martinšćica és a hozzá tartozó Zaglava üdülőtelep között félúton egy 142 méteres magaslaton található a Szent Kozma és Damján kápolna. A kápolnától nagyszerű kilátás nyílik Martinšćica és Vidovići falvakra, valamint az Isztria keleti partvidékére. Tóle mintegy száz méterrek délre egy kissé lejjebb, 125 méreten találhatók a Szent Kristóf kápolna romjai.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]