Ugrás a tartalomhoz

Poljica (Jelsa)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poljica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállásfalu
Irányítószám21466
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség53 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 08′ 55″, k. h. 16° 47′ 35″43.148552°N 16.792962°EKoordináták: é. sz. 43° 08′ 55″, k. h. 16° 47′ 35″43.148552°N 16.792962°E
SablonWikidataSegítség

Poljica falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 49 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 8, közúton 14 km-re keletre, a Hvar sziget középső részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. A falu 2 km-re fekszik az északi tengerparttól, ahova 2003-ban aszfaltozott utat építettek, mely a Mala Stvina- és a Zečja-öbölbe vezet.

Története

[szerkesztés]

A 15. századtól szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 145, 1910-ben 295 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 59 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
145 0 30 233 314 295 297 291 293 287 250 196 130 84 68 59

(1869-ben lakosságát Zastražišćéhez számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A település legjelentősebb épülete a Keresztelő Szent János templom.
  • Itt találtható az Angelini (később Duboković-Nadalini) család 18. századi barokk nyaralója.

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapját a mezőgazdaság, a halászat és az állattenyésztés (juh és kecske) adja. Közülük az utóbbi időben a mezőgazdaság kapott nagyobb hangsúlyt az olívaolaj, a szőlő és a levendula termeléssel. A szigetnek ezen a részén különösen kedvezőek a feltételek az olajfák termesztéséhez, melyek terméséből kiváló minőségű olívaolajat állítanak elő. A településen turistaszállások nemigen vannak, de a jövő nézve tervben van a falusi turizmus fejlesztése. A tengerparti strandok közül évről évre a Mala Stiniva-öböl vonzza a legtöbb turistát.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]