Šumet (Proložac)
| Šumet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Proložac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21263 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 304 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 26′ 28″, k. h. 17° 08′ 51″43.441004°N 17.147591°EKoordináták: é. sz. 43° 26′ 28″, k. h. 17° 08′ 51″43.441004°N 17.147591°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šumet falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Proložachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 57, közúton 83 km-re keletre, Makarskától légvonalban 19, közúton 35 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re délre a dalmát Zagora területén, Imotska krajina északnyugati részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Šumet területe már a történelem előtti időben lakott volt, ezt bizonyítja a határában található Zujića gradina, mely egy ókori erődített település maradványa, valamint a Glavicán található halomsírok is. Első ismert népe az illírek voltak. Az illír háborúk végeztével az 1. század elején e terület is Dalmácia római tartomány része lett. A római jelenlétet az e vidéken előkerült számos régészeti lelet (pénzek, ékszerek, használati eszközök, fegyverek) is igazolja. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be erre a vidékre. A bencés atyák a falutól keletre fekvő Opačacnál a Vrljika-folyó forrásánál építették fel kolostorukat, innen végezték a térség lakóinak keresztény hitre térítését. A 14. századtól a hívek lelki gondozását a ferencesek vették át, akik az elpusztult kolostort újjáépítették. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd néhány évvel később már ez a terület is uralmuk alá került. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A felszabadított területre Hercegovinából és a környező falvakból új lakosság települt, akik a proložaci plébániához tartoztak. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 98, 1910-ben 172 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. A környező falvaktól eltérően lakosságának száma az utóbbi évtizedekben sem csökkent. 2011-ben a településnek 324 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 98 | 116 | 142 | 172 | 0 | 533 | 298 | 0 | 0 | 283 | 305 | 307 | 313 | 324 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Donji Proložachoz, 1953-ban és 1961-ben Krivodolhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Béke királynője tiszteletére szentelt templomát 1990-ben építették Vinko Grabovac tervei szerint. Felszentelése 1992. július 9-én történt. Modern betonépület alagsorában csarnokkal, földszinti részén a templommal és a kórussal. A bejárattól jobbra emelkedik az egyedülállóan kiképezett, alul háromszög, felül négyszög alaprajzú harangtorony, a harangok szintjén négyes osztású négyszög alakú nyílásokkal .
- A falutól keletre fekvő Opačac nevű régészeti lelőhelyen a Vrljika közelében található a Szűz Mária templom, melyet 1719-ben építettek a 14. századi, valamivel nagyobb templom helyén. Az egyhajós épület homlokzata sajnos leomlott, de ismert, hogy a bejárat felett rózsaablak, felül pedig harangtorony díszítette. Romos az északi és a keleti fal is. A mellékbejárat déli falon át vezet, melyet felül gótikus kereszt díszít. Valószínűleg egy középkori sírkő részét képezte. Ugyanezen a falon két alacsony, négyszögletes ablak között lőrésszerű nyílás látható. Közelében feltárták a 14. századi kolostortemplom, valamint egy másik épület északi alapfalait, melyet az egykori kolostor falának tartanak. A templom közvetlen közelében és belső terében nagy számú sír került elő, melyek legtöbbje a 16. és 17. századra keltezhető. Ez az az időszak, amikor az épület nem töltötte be eredeti szakrális funkcióját. Opačac ma is a Nagyboldogasszony napi zarándoklatok kedvelt célpontja, ahol évente több ezer zarándok gyűlik össze.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Prolozac község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A község információs portálja (horvátul)
