Pete Seeger

Pete Seeger
Pete Seeger a Clearwater fesztiválon 2007-ben
Született	Peter Seeger[1] 1919. május 3. USA, New York
Elhunyt	2014. január 27.[2] (94 évesen) New York
Állampolgársága	amerikai[1]
Házastársa	Toshi Seeger[1]
Gyermekei	Mika Seeger
Szülei	Constance de Clyver Edson Charles Seeger
Foglalkozása	énekes utcaművész bendzsós zenetudós énekes-dalszerző gitáros békeaktivista mandolinos előadóművész
Iskolái	Harvard Egyetem Avon Old Farms School
Kitüntetései	National Medal of Arts[1] War Resisters League Peace Award[1] Library of Congress Living Legend[3][1] Kennedy Center Honors[1] Paul Robeson Award (1977)[1] Eugene V. Debs Award (1979)[4] Letelier-Moffitt Human Rights Award (1986)[1] Grammy Lifetime Achievement Award (1993)[1] Rock and Roll Hall of Fame (1996)[5] Schneider Family Book Award (2007)
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Pete Seeger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peter „Pete” Seeger (New York, 1919. május 3. – New York, 2014. január 27.) amerikai folkénekes, politikai aktivista, író.

Meghatározója a folkzene újjáéledésének, megalapítója a közönséggel való együtt éneklésnek, világszerte ünnepelt előadóművész. A környezetvédelem jelszavával épített vitorlással – Sloop Clearwater – kívánja felhívni a figyelmet életterünk megóvására. A tiltakozó dalairól nevezetes, elkötelezett népzenész. Hazáján kívül járt a volt Szovjetunióban, Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Nyugat-Európa számos országában, valamint Ausztráliában, Kubában és Kanadában is. 2008 nyarán Torontóban koncertezett, és új CD-vel jelentkezett, címében utalva korára.

1947-ben The Weavers néven alakított együttest, nagy slágerük volt 1949-ben egy Leadbelly szám, a Goodnight, Irene. Ez a szám a folk music revival egyik első megnyilvánulása. A dal Gussi L. Davis 1886-os népszerű dalán alapul. Leadbelly-t a nagybátyjától tanulta, 1950-ben juttatta a Weavers a folklisták élére, és ott is tartotta 13 héten keresztül. A folk zene egyik legfontosabb képviselője, fénykorában a tiltakozó (protest music) zene úttörője.

1948-ban megírta első változatát mára klasszikussá vált könyvének, a Hogyan játsszunk öthúros bendzsón címűnek. Egy új hangszer is fűződik a nevéhez, a hosszúnyakú vagy Seeger bendzsó. Gyakran játszik 12-húros gitáron és ukulelén.

„Osztott tenor" hangjával alapító tagja lett Woody Guthrie-val az Almanac Singers folk énekegyüttesnek és Lee Hays-szel, Ronnie Gilberttel és Fred Hellermannal a Weavers-nek. A zenekar legnagyobb sikereit az 1950-es évek elején aratta. 1955 augusztusában Pete-et az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé idézték kommunista nézetek miatt, ahol megtagadta személyes és politikai kapcsolatai megnevezését azt állítva, hogy ez megsértené a híres Első Kiegészítésben foglalt jogait. Ez a visszautasítás 1957-ben ahhoz vezetett, hogy vád alá helyezték a Kongresszus semmibevétele miatt, néhány évig ez azt jelentette, hogy jelentenie kellett a szövetségi kormányzatnak, ha el akarta hagyni New York déli körzetét. 1961 márciusában bírósági tárgyaláson egy év börtönre ítélték, de 1962 májusában fellebbezett és eltörölték az ítéletet.

1958-ban szólókarrierbe kezdett. Seeger nagy hatással volt az 1960-as évek a Greenwich Village-ben összpontosuló folk-újjászületésre. Ott volt a Broadside Magazine folkfanzine és a Sing Out! Nonprofit folkhíradó megalapításánál. Szorosan együttműködött Moses Asch-sel és a Folway Records-szal, az Anthology of American Folk Music kiadójával, ami nagyban hozzájárult a folk mainsream zenei vonulattá válásához.

A hatvanas évek közepén a regionális Rainbow Quest folkzenei televízió házigazdájaként rengeteg tradicionális amerikai zenész felfuttatásában tevékenyen részt vett. Olyan vendégei voltak, mint Johnny Cash, a legendás folk rock'n'roller, felesége, June Carter, a Carter country családból, Mississippi John Hurt, a nagy hatású néger blues szerző, gitáros-előadó, Roscoe Holcomb, az autentikus kentuckyi bendzsóművész, a Stanley Brothers, virginiai bluegrass duó, Doc Watson, a fehérbőrű bluegrassman és még sokan mások.

Talán ma a legismertebb dalai: a Where Have All the Flowers Gone (Joe Hickerson-nal), az If I Had a Hammer (Lee Hays-szel), Turn! Turn! Turn! (To Everything There Is a Season) a szöveg a Prédikátor könyve (Préd 3.), Guantanamera (José Martí), a Bells of Rhymney és a We Shall Overcome, ami talán egy gospelen alapul. Rengeteg feldolgozása készült ezeknek a daloknak megjelenésük óta.

Művészcsaládban született. Apja, Charles Seeger nagyműveltségű zenetudós, mostohaanyja, Ruth Crawford Seeger az egyik legjelentősebb 20. századi zeneszerzőnő, féltestvérei Mike és Peggy Seeger szintén figyelemre méltó zenei pályát futottak be. Mike alapítója volt a New Lost City Ramblers-nek, Bob Dylan egyik fő inspirátorának. Nagybátyja, Alan Seeger ismert költő az első világháborúban esett el 28 évesen. Pete 1936-ban, 17 éves korában hallott először öthúros bendzsót a Folk Song and Dance Festival-on Asheville-ben (North Carolina) és ez mondhatni megváltoztatta az életét. Connecticutban beiratkozott a híres Avon Old Farms bentlakásos iskolába, aztán a Harvardra ment, ahonnét másodévesként távozott. Miután otthagyta a Harvardot, ahol újságírást tanult, Washingtonban a Kongresszusi Könyvtárban az Amerikai Népzenei Archívumnál vállalt munkát. 1943-ban feleségül vette Toshi-Aline Ohtát, akitől megtanulta, hogy az élet igazi értelme az, ha másokon segíthetünk. Három gyermekük született. Hat unokája közül Tao Rodriguez-Seeger szintén folkzenész lett, a The Mammals nevű formációban játszik gitáron, bendzsón és harmonikán.

Szinte haláláig fellépett. Éveken át megjelent a National Storytelling Festival-on Jonesborough-ban (Tennessee), hogy történeteket meséljen, leginkább gyerektörténeteket, mint az Abiyoyo. Fellépett 2006-ban a MerleFesten, ami a roots-music fontos eseménye, Wilkesboróban, Észak-Karolinában. 2007. május 16-án Peggy húgával és Mike öccsével, Toshival és családja számos tagjával együtt koncertezett a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban. 2008-ban Kanadában több alkalommal lépett fel, a Carnegie Hall-ban zenélt, új cd-t készített és a David Letterman tv-show műsorában is szerepelt. 2009. január 31-én színpadra lépett az Ann Arbor Folk Festival-on. Barack Obama ünnepi székfoglaló koncertjén Bruce Springsteennel és Tao Rodriguez-szel énekeltette meg a közönségét január 18-án Washingtonban.^[6] 2009. április 18-án az Earth Day Festival-on szerepelt.

Seeger 90. születésnapját 2009. május 3-án koncerttel köszöntötték a Madison Square Garden-ben.^[7] Az Appleseed Recordings gondozásában új CD jelent meg Tomorrow's Children címmel Seeger 91. születésnapjára. Ez a CD egy újabb Grammy díjat eredményezett.

Seeger számos díjat és elismerést kapott, többek között:

• Mid Hudson Civic Center – Hírességek csarnoka (2008)
• Seeger és Arlo Guthrie adták az első nyilvános, ingyenes koncertet 1976-ban a New York állambeli Poughkeepsie-ben nyitott nonprofit családi szórakoztató központban. Seeger unokája, Tao Rodríguez-Seeger vette át nagyapja nevében az elismerő oklevelet.
• Grammy életműdíj (1993)
• Nemzeti Művészeti Emlékérem (National Medal of Arts) (1994)
• A Kennedy Center életműdíja (1994)
• A Harvard Művészeti Emlékérem (1996)
• Rock and Roll Hall of Fame (1996)
• Grammy-díj a legjobb tradicionális folkalbum kategóriában (1997)
• A Felix Varela Emlékérem, amely Kuba legmagasabb elismerése Seeger "a környezet védelmében és a rasszismus ellen kifejtett humanitárius és művészeti erőfeszítéseiért" (1999)
• A Schneider Családi Könyvdíj a gyermekeknek írt "The Deaf Musicians" című könyvért (2007)
• A Letelier-Moffitt Emberi Jogi Díj (1986)
• Az Eugene V. Debs Díj (1979)
• Grammy-díj a legjobb tradicionális album kategóriában (2008)

1. ↑ ^{a b c d e f g h i j} https://www.biography.com/people/pete-seeger-9542618, 2018. december 12.
2. ↑ MTI: Meghalt Pete Seeger. hvg.hu, 2014. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 28.)
3. ↑ https://www.loc.gov/about/awards-and-honors/living-legends/pete-seeger/
4. ↑ https://debsfoundation.org/index.php/landing/eugene-v-debs-award/
5. ↑ pete-seeger
6. ↑ Peteseeger.net. [2005. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.)
7. ↑ MSG koncert. [2009. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 19.)

• Hivatalos oldal
• Pete Seeger a PORT.hu-n (magyarul)
• Pete Seeger az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Pete Seeger az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Pete Seeger a Rotten Tomatoeson (angolul)
• PBS's American Masters site for "Pete Seeger: The Power of Song"
• Pete Seeger Appreciation Page, a site originally created by Jim Capaldi
• "Pete Seeger: The Power of Song" documentary filmmaker Jim Brown interview on The Alcove with Mark Molaro, 2007
• "To Hear Your Banjo Play" a movie at archive.org narrated by Pete Seeger
• Discography for Pete Seeger on Folkways
• "Pete Seeger: How Can I Keep From Singing?" Website by Seeger biographer David Dunaway
• "We Shall Overcome: An Hour With Legendary Folk Singer & Activist Pete Seeger" on Democracy Now!, September 2006 (video, audio, and print transcript)
• On Point Radio: "The World According to Pete Seeger" Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• "Pete Seeger Is 86" Archiválva 2005. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Studs Terkel, The Nation, May 16, 2005
• Folk Legend Pete Seeger Looks Back - National Public Radio interview, July 2, 2005
• Peter Seeger interviewed by Australian composer Andrew Ford (MP3 of interview first broadcast in 1999)
• Pete Seeger, Folk Singer and Song Writer Archiválva 2009. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben by Thomas Blair. Part of a series of Notable American Unitarians
• 1-hour Internet radio interview- Seeger discusses the music industry, the world in general, and more (August 2007).
• Matthews, Scott: John Cohen in Eastern Kentucky: Documentary Expression and the Image of Roscoe Halcomb During the Folk Revival. Southern Spaces, 2008. augusztus 6. [2009. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 26.)