Aschaffenburg

	Aschaffenburg
; Aschaffenburg címere	; Aschaffenburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Frankföld
Járás	Alsó-Frankföld
Rang	járási jogú város
Polgármester	Klaus Herzog (SPD)
Irányítószám	63701–63743 (régi: 8750)
Körzethívószám	06021
Rendszám	AB
Testvérvárosok	Lista Saint-Germain-en-Laye (1975–); Perth (1956–); Miskolc (1996–);
	Népesség
Teljes népesség	72 444 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1,098 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	138 m m
Terület	62.57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″49.975750°N 9.147800°EKoordináták: é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″49.975750°N 9.147800°E
	Aschaffenburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Aschaffenburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Aschaffenburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban. Aschaffenburg járás székhelye, de közigazgatásilag nem része. Ismert „a Spessart kapujaként” is, a hegységhez való közelsége miatt, illetve „bajor Nizzaként”, mert kellemes az éghajlata. Bár Bajorországban fekszik, lakói nem bajoroknak, hanem Frankföld lakóinak tartják magukat, annak ellenére, hogy a történelmi Frankföldnek Aschaffenburg nem volt része, mivel a mainzi érsekséghez tartozott. A településen található sok nagyvállalat, köztük a DPD futárcég is. Lakosainak száma 72 444 fő (2022. december 31.).^[1]

Fekvése

A város a Majna két partján terül el, Németország délnyugati részén, Frankfurt am Maintól 41 kilométerre.

Népesség

A népesség alakulása 1668 és 2022 között

Lakosok száma	1526	18 093	32 199	30 861	59 838	59 240	67 681	68 986	69 928	72 444
	1668	1900	1919	1945	1970	1985	2012	2015	2017	2022

Adatok: Wikidata

Közeli települések

Johannesberg, Glattbach, Goldbach, Haibach, Bessenbach, Sulzbach am Main, Niedernberg, Großostheim, Stockstadt am Main és Mainaschaff.

Kerületei

Aschaffenburg 10 kerületre oszlik:^[2]^[3]

Aschaffenburg (belváros), (Stadtmitte/Innenstadt és Stadtmitte/Aschaffenburg-Ost:) ca. 22.857 fő (2014-ben), 841 ha
Damm: 13.013 fő, 731 ha
Schweinheim: 10.848 fő, 1598 ha
Nilkheim: 5.409 fő, 802 ha
Obernau: 4.857 fő, 810 ha
Leider: 3.302 fő, 317 ha
Strietwald: 3.241 fő, 755 ha
Österreicher Kolonie: 1.671 fő, 32 ha
Gailbach: 1.705 fő, 316 ha
Obernauer Kolonie: 941 fő, 45 ha

A Majna bal partján csak Nilkheim és Leider fekszik.

Nevének eredete

Az Aschaffenburg név (a középkorban Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg) eredeti jelentése „vár a nyárfás folyó partján”. Ezt az Aschaff folyóról kapta, ami a város egyes részein átfolyik.

Története

A Spessart nyugati peremén, a Majna partján épült városban és környékén a legkorábbi településnyomok a kőkorszakból származnak. Aschaffenburg eredetileg az Alamanni törzs egyik települése volt. Később római légiók állomásoztak itt; erődjük romjain a frankok építettek várat később. A középkorban a város Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg néven volt ismert.

Szent Bonifác kápolnát emelt Szent Márton tiszteletére és Benedek-rendi kolostort is alapított a városban. 989-ben Willigis érsek kőhidat építtetett a Majnán. 1122 körül Adalbert igyekezett növelni a város jelentőségét.

Történetére a würzburgi és mainzi püspökök, később herceg-érsekek rivalizálása nyomta rá bélyegét. Aschaffenburg 1814 óta tartozik Bajorországhoz.

Nevezetességek

Johannisburg - A Majna partján magasodó Johannisburgot, mely eredetileg frank erőd volt a mainzi hercegérsekek második rezidenciájukká építették ki. Öt tornya közül a legrégebbi, mely fiatornyokkal ékesített még gótikus vonásokat mutat. A négy erőteljes saroktorony és a négyzetes épülettömb azonban 1605-1614 között épült késő reneszánsz stílusban, vöröses homokkőből. Belső termeit utóbb klasszicista stílus szerint korszerűsítették. Az épületet a második világháború után múzeum céljára állították helyre. Híres képtárában (Staatsgalerie) többek között az idősebb Lucas Cranach, Mathis Grünewald, Van Dyck, Rubens, Ruisdael alkotásai láthatók.
Pompejanum - A Pompejanum nevű villa a Majna partján áll. I. Lajos bajor király építtette 1842-1849 között, mely egy Pompeiiben feltárt épület másolata.
Városháza (Rathaus) - az egykori városfal tövében található.
Stiftskirche St. Peter und Alexander - 12.-13. századi háromhajós, kereszthajós alapítványi templom. A rendház a templom északi oldalán helyezkedik el. Gyönyörű, 13. századi kerengőjének minden egyes oszlopfőjét növényi ornamentika díszíti. Az egykori kanonokházban (Stiftskapitelhaus) rendezték be a templom műkincseinek múzeumát. A múzeumban található többek között Matthias Grünewald utolsó festménye az 1525-ből való Krisztus siratása, Lukas Cranach 1520 körül készült Krisztus feltámadása című képe és Hans Vischer 1530 táján készült Madonna domborműve, valamint Tilman Riemenschneider a Három királyok imádása című alkotásának töredéke.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A3-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Aschaffenburg Hauptbahnhof

Itt születtek, itt éltek

Schafnaburgi Lampert - 1243-tól 1275-ig Egri püspök valamikor az 1200-as évek elején itt született. Lambertust még a tatárjárás idején IV. Béla magyar király hívta meg Magyarországra, az egri püspöki székbe.