kazamata

From Italian casamatta, probably also via German Kasematte.^[1]

• IPA^(key): [ˈkɒzɒmɒtɒ]
• Hyphenation: ka‧za‧ma‧ta
• Rhymes: -tɒ

kazamata (plural kazamaták)

1. casemate (a bombproof chamber, usually of masonry, in which cannon may be placed, to be fired through embrasures)
2. dungeon (an underground prison or vault)

   Synonym: várbörtön

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	kazamata	kazamaták
accusative	kazamatát	kazamatákat
dative	kazamatának	kazamatáknak
instrumental	kazamatával	kazamatákkal
causal-final	kazamatáért	kazamatákért
translative	kazamatává	kazamatákká
terminative	kazamatáig	kazamatákig
essive-formal	kazamataként	kazamatákként
essive-modal	—	—
inessive	kazamatában	kazamatákban
superessive	kazamatán	kazamatákon
adessive	kazamatánál	kazamatáknál
illative	kazamatába	kazamatákba
sublative	kazamatára	kazamatákra
allative	kazamatához	kazamatákhoz
elative	kazamatából	kazamatákból
delative	kazamatáról	kazamatákról
ablative	kazamatától	kazamatáktól
non-attributive possessive - singular	kazamatáé	kazamatáké
non-attributive possessive - plural	kazamatáéi	kazamatákéi

Possessive forms of kazamata
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kazamatám	kazamatáim
2nd person sing.	kazamatád	kazamatáid
3rd person sing.	kazamatája	kazamatái
1st person plural	kazamatánk	kazamatáink
2nd person plural	kazamatátok	kazamatáitok
3rd person plural	kazamatájuk	kazamatáik

• kazamata in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Borrowed from Italian casamatta.

• IPA^(key): /ka.zaˈma.ta/

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -ata
• Syllabification: ka‧za‧ma‧ta

kazamata f

1. casemate

• kazamata in Wielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN
• kazamata in Polish dictionaries at PWN