Zeltweg

Zeltweg
Zeltweg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8740
Körzethívószám	03577
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	7212 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	659 m
Terület	8,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″47.190555555556, 14.75111111111147.190556°N 14.751111°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″47.190555555556, 14.75111111111147.190556°N 14.751111°E
Zeltweg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeltweg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zeltweg osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 7307 lakosa volt. Zeltweg mellett található Ausztria legnagyobb katonai repülőtere.

Zeltweg a tartomány nyugati részén fekszik, a Mura mentén, az Aichfeld medencéjének közepén. A Granitzenbach Zeltwegnél torkollik a Murába. Az önkormányzathoz 2 katasztrális községben (Farrach és Zeltweg) 5 település tartozik: Farrach (1155 lakos), Neufisching (334), Neuzeltweg (740), Pfaffendorf (509), Zeltweg (4591).

A környező önkormányzatok: északkeletre Spielberg, délkeletre Lobmingtal, délre Weißkirchen in Steiermark, északnyugatra Fohnsdorf.

Zelweg helyén a 13. században még csak néhány tanya volt található. Neve első említése Celtwich formában 1430-ból származik. 1569-ben II. Károly főherceg szorgalmazta a rönkfaúsztatás bevezetését a Murán, ami a későbbiekben nagy szerepet játszott Zeltweg gazdasági fejlődésében. A következő évtizedekben megindult a munkások betelepülése és a falu növekedésnek indult.

A 18. században az útépítések miatt csökkent a folyón való szállítás jelentősége és Zeltweg lakossága visszaesett. 1848-ban a sziléziai Hugo Henckel von Donnersmarck gróf vaskohót építtetett a településen, ezzel az ipari forradalom megérkezett Zeltwegbe. A vasút 1868-ban ért el a térségbe.

Zeltweg önkormányzata 1874-ben alakult meg, miután elszakadt Fohnsdorftól.

A második világháború alatt a Hermann Göring Művek (ahogyan a linzi voestalpine céget akkor hívták) helyi acélüzemében számos, nyugat- és kelet-európai kényszermunkást dolgoztattak. 1944-45-ben Zeltweget mint vasúti csomópontot és ipari központot többször is bombázta a szövetséges légierő. A háború végén a Vörös Hadsereg vonult be, de később a brit megszállási zónához tartozott.

A zeltwegi katonai repülőtéren rendezték meg Ausztria első Forma 1-es versenyét 1964-ben. A versenyeknek 1969 után a szomszédos Spielbergben épített Austriaring adott otthont.

Zeltweget 1966-ban városi rangra emelték. 2015-ben Kurt Haller volt SPÖ-s polgármestert a bíróság 1,5 millió euró kár okozásában, hűtlen kezelés és befolyással való visszaélés miatt bűnösnek találta és 4,5 év börtönbüntetésre ítélte.

A zeltwegi önkormányzat területén 2017 januárjában 7307 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 8715 fő) csökkenő tendenciát mutat, bár a folyamat az utóbbi években megfordulni látszik. 2015-ben a helybeliek 87,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 6,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,4%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 1,5 muszlimnak, 21,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar élt a városban.

• a Farrach-kastélyt 1670-1680 között építtette Carl Friedrich von Teufenbach olasz reneszánsz stílusban. Ma művészeti és kultúrközpont, valamint étterem működik benne.
• a Jézus szíve-plébániatemplom 1906-ban készült neogótikus stílusban
• a neogótikus evangélikus templom 1908-ban épült
• a Steirer-Schlössl kastély

• Franz Böhme (1885–1947) tábornok, a második világháború után a szerb civil lakosság lemészárlása miatt állították bíróság elé

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeltweg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Gernot Fournier: 125 Jahre Eisenbahnsysteme, 1866–1991, Zeltweg 1991.
• Gernot Fournier: Zeltweg, Zeltweg 1999.
• Reinhard Möstl: Cosimo Colucci – Ein italienischer Militärinternierter und Zivilarbeiter in den Hermann Göring Werken Zeltweg, Graz 1999.
• Rainer Puschnig: Zeltweg, Graz 1974.
• A település honlapja
• 62038 – Zeltweg Statistik Austria

• A Wikimédia Commons tartalmaz Zeltweg témájú kategóriát.

1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)