Ugrás a tartalomhoz

Willamette Shore Trolley

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Willamette Shore Trolley
Az 514-es pályaszámú kocsi Lake Oswego felé 2014-ben
Az 514-es pályaszámú kocsi Lake Oswego felé 2014-ben
Típusnosztalgiavillamos
Státuszüzemben
HelyPortland
Lake Oswego
ElődjeWillamette Shore Railway
Első járat1987. szeptember 12.
Jelenlegi üzemeltetőOregon Electric Railway Historical Society
Volt üzemeltetőGales Creek Enterprises
Vonal kezdeteLake Oswego, State St
Vonal végePortland, Moody Ave & Bancroft St
Nyomtáv1435 mm
A járat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Willamette Shore Trolley témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Willamette Shore Trolley nosztalgiavillamos az Oregon állambeli Portland és Lake Oswego között. A járat 1987-ben indult, majd 1988-ban egy helyi szervezetekből álló csoport megvásárolta a pályát azzal a szándékkal, hogy azon rendszeres vasúti közlekedés lehessen.[1] Az 1990-től folyamatosan közlekedő vonalat először a Gales Creek Enterprises működtette, 1995-től, szerződésük lejártától pedig az Oregon Electric Railway Historical Society látja el a feladatot.

Történet

[szerkesztés]
Keskeny nyomtávolságú gőzmozdony 1900 körül

A mai pályát a Portland and Willamette Valley Railway fektette le 1880 közepén; a vonalon 1887. július 4-én kezdték meg a személyszállítást, amelyhez gőzmozdonyokat használtak. A járat Oswego (a mai Lake Oswego) és Portland között közlekedett. A két város között ezenkívül csak kezdetleges utak és komp álltak rendelkezésre.

A pályát később a Southern Pacific Company vásárolta meg; ők 1914-ben a vonalat normál nyomtávolságúra szélesítették ki, és villamosították.[2] Ennek következtében 1920-ban az utasok száma rekordot döntött: a Red Electric járat naponta 64-szer közlekedett a két település között. A vonal eredetileg a Vapiti-sziklát (a Vapiti-szikla-szigettől északra lévő képződmény) megkerülve, egy hosszú hídon futott; ezt 1921 decemberében alagút váltotta.[3] A 426 méter hosszú műtárgy Riverwoodnál található. Habár 1929. október 5-én a személyszállítást felfüggesztették, tehervonatok egészen 1983-ig jártak.[4]

Próbajáratok

[szerkesztés]
A 48-as blackpooli kocsi 1996-ban

1984 augusztusában a Southern Pacific Railroad megkapta az engedélyt a kereskedelmi szövetségtől (Interstate Commerce Commission), hogy felhagyjon a pálya karbantartásával. Ezt követően egy több, helyi szervezetből álló nonprofit vállalat meg kívánta szerezni a vasutat;[5] ezek Multnomah és Clackamas megyék, Portland, Lake Oswego és az agglomeráció vezetése, illetve a TriMet. A szervezethez később csatlakozott az oregoni közlekedési hatóság (Oregon Department of Transportation) is. A vonalat Jefferson Street Branchnek nevezték, mivel régebben a Jefferson Street (Jefferson utca) megállóhelytől az utca mentén jutott Portland belvárosába.[6]

Az alagút

1987 januárjában Portland városa egy 9,9 kilométeres szakaszt lízingelt, egyben elővásárlási jogot is szerzett rá.[7] Szeptember 12-én ideiglenes nosztalgiajáratot indítottak, amellyel a pálya megőrzésének fontosságára kívánták felhívni a figyelmet. A vonalon az Oregon Electric Railway Historical Society által üzemeltetett, az angliai Blackpool városából vásárolt duplafedelű villamosok közlekedtek.[8] A Willamette Shore Railway az év végéig üzemelt hétvégéken és ünnepnapokon. Felsővezeték hiányában a járműveket dízel üzemű kocsik vontatták. A portlandi végállomáson a jegyvásárlást a Marquam híd viaduktjai alatt, a Moody sugárúthoz közel telepített konténerpénztárral oldották meg. A Lake Oswegó-i végállomás a belvárostól 800 méterre északra helyezkedett el.

A konzorcium 1988 októberében, 1,9 millió dollárért vásárolta meg a vonalat;[9] az összeg fedezi a Lake Oswegóig tartó hosszabbítás költségeit is, amelyet a Southern Pacific Railroad épít.[1] Az agglomerációs vezetés szerint ez egy lehetséges közlekedési folyosó lehet.[10]

Rendszeres üzem

[szerkesztés]

A ma is üzemelő Willamette Shore Trolley 1990. július 6-án indult; a járatot az első öt évben Lake Oswego önkormányzatának megbízásából a Gales Creek Enterprises működtette.[11] A szolgáltatás egy 1913-ban gyártott San Antonió-i kocsival indult el, amelyet továbbra is dízelkocsi vontatott.[12]

1993-ban 800 méternyi vágányt fektettek le Lake Oswegó-ig, így az A sugárúttól délre, a belvároshoz közelebb került a déli végállomás. A jegyvásárlási pont átkerült egy a Southern Pacific Railroad által tulajdonolt épületbe, és innentől kezdve a menettérti járatok végállomása Lake Oswegóba került. 1994 végén a Gales Creek Enterprisesszal kötött szerződést nem újították meg.[13]

1995-től újra az Oregon Electric Railway Historical Society lett az üzemeltető. 1995 augusztusától november 24-ig egy sydney-i nyitott oldalú kocsival üzemeltették a vonalat, később pedig megvásárolták az 1928-ban épült, 48-as pályaszámú blackpooli kocsit.[14] 1996 decemberétől egy második jármű is forgalomba állt: a J. G. Brill Company által készített Master Unit, amely mindig is Portlandben közlekedett; beceneve „Broadway-kocsi”, amelyet az első üzemelő vonalról kapott.[15]

1997 áprilisában a vonalat meghosszabbították északra, a RiverPlace negyedig,[16][17] így végül 11 km hosszan lehet utazni. Charlie Hales tanácstag, később polgármester vélekedése szerint a bővítést a Metropolitan Area Expresshez is fel lehetne használni.[18] Utóbbi South Waterfrontig való továbbvitele miatt a nosztalgiavillamost 2003 szeptemberében a Bancroft utcától délre fekvő pontig rövidítették. A duplafedelű villamost 2003 év végén kivonták a forgalomból, majd 2006 májusában az üzemeltető Brooksban található múzeumába, az Oregon Electric Railway Museumba vitték,[19] így már csak egy jármű maradt üzemben.

A járat májustól októberig, illetve a karácsonyi időszakban üzemel. A legtöbb turistát a függetlenség napján, a folyópartról is látható, az Oaks Amusement Parkból fellőtt tűzijáték miatt, illetve december közepén, a karácsonyi hajóparádé idején vonzza.

2009-től napjainkig

[szerkesztés]

A szolgáltatás felújítási munkálatok miatt 2009 nagyobb részében szünetelt, majd az adventi időszakban indult újra. A munkálatok a négy állványhidat érintették;[20] a leghosszabb a 23 méteres magasságban elhelyezkedő, 209 méter hosszú Riverwood Trestle. A 2010-es szezon május 1-jén indult,[21][22] de a vonal egyetlen járműve július 16-án lerobbant, így a nosztalgiajáratot korlátlan időre felfüggesztették; a közlekedés egészen 2012-ig szünetelt, mivel tartalékjármű nem állt rendelkezésre.[23] 2012 júniusában a 813-as pályaszámú járművet a Salem közelében található múzeumba szállították át.[24]

Mivel az üzemeltető szervezet 2013 nyarára fel kívánta éleszteni a déli szakaszt, az év elején lízingigényt jelentettek be.[2] Októberben az indulást 2014 nyarára csúsztatták, majd augusztusban bejelentették, hogy 16-án várhatóan újjáéled a vonal.[25] Az új jármű a J. G. Brill Company 1904-es Council Crest villamosának másolata, amelyet a Portland Vintage Trolley-n való használatra épített 1991-ben a Gomaco Trolley Company. Az 514-es kocsit 2013. március 26-án a TriMet nosztalgiaremízéből a Lake Oswegóhoz közeli Rose Quarter Transit Center garázsba szállították. Miután a portlandi nosztalgiajárat 2014 júliusában megszűnt, egy második járművet (az 513-as pályaszámút) is csatasorba kívántak állítani; ezt a kocsit szeptember 8-án Lake Oswegóba vitték felújításra.

A járat 2014. augusztus 16-án indult újra az 514-es pályaszámú járművel.[26] A Sellwood híd újjáépítése miatt a vonal két évig, 2016 tavaszáig nem keresztezte Portlandet.[27] Újraindításakor Lake Oswego és Riverwood között közlekedett, de 2015. augusztus 8-án a Sellwood hídtól délre fekvő Powers Marine Parkig hosszabbították, ezáltal a vonal hossza öt kilométerre nőtt.[28]

A 2016-os év május 28-án,[29] a 2017-es pedig május 27-én kezdődött; utóbbi dátumkor a járművek északi végállomása még mindig a parknál volt. A Bancroft utcai végállomásig való közlekedéshez az állami hatóság engedélye szükséges.[30]

Lehetséges fejlesztések

[szerkesztés]

Javaslatként felmerült, hogy Johns Landing kerületen (Dél-Portland) át a járatot összekössék a Portland Streetcarral, így annak pályája egészen Lake Oswegó-ig tarthatna; ezt a tervezetet az agglomerációs vezetés, Lake Oswego, Portland és a TriMet is támogatta.[31][32] 2009 tavaszán hatástanulmányt rendeltek, amely azt vizsgálta, hogy villamos, expresszbusz, vagy bus rapid transit létesítése lenne-e optimálisabb.[33] Az agglomeráció a BRT létesítését nem preferálta, mivel a 43-as út túl szűk a bővítéshez, a jelenlegi pályából egy sáv elvétele pedig túl nagy torlódásokkal járna.[34][35] A tervezést a várható magas költségek miatt, valamint a lakosság elutasítása miatt 2012 elején felfüggesztették.[36]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Willamette Shore Trolley című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gordon Oliver: Purchase of Jefferson rail line approved. (angolul) The Oregonian, (1988. október 27.)
  2. ↑ a b Victoria Edwards: After three-year hiatus, historic trolley from Lake Oswego to Portland will run this summer (angol nyelven), 2013. március 26. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  3. ↑ Richard Thompson: Willamette Valley Railways. (angolul) Mount Pleasant (Dél-Kalifornia): Arcadia Publishing. 2008. 72. o. ISBN 978-0-7385-5601-7  
  4. ↑ Stan Federman: Trolley run along river gets study. (angolul) The Oregonian, (1987. április 7.) D15. o.
  5. ↑ Connie Potter: Lake Oswego joins rail line plan. (angolul) The Oregonian, (1986. december 4.) F3. o.
  6. ↑ Gordon Oliver: Panelists support purchase of rail right-of-way. (angolul) The Oregonian, (1986. október 15.) B1. o.
  7. ↑ A portlandi közműhivatal sajtóközleménye, 1987. január 30.
  8. ↑ Dan Hortsch: Trolley starts up, with help. (angolul) The Sunday Oregonian, (1987. szeptember 13.) 1. o.
  9. ↑ Lake Oswego to Portland Transit Project (angol nyelven). Oregon Metro. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  10. ↑ Janet Goetze: Oswego staff wants council to pull trolley switch. (angolul) The Oregonian, (1997. május 20.)
  11. ↑ Lake Oswego OKs contract to run trolley. (angolul) The Oregonian, (1990. június 14.)
  12. ↑ John Furey: Vintage trolley links Portland, Lake Oswego. (angolul) The Oregonian, (1990. június 30.) E1. o.
  13. ↑ Dallas Finn: New slide could hold up trolley. (angolul) Lake Oswego Review, (1995. június 29.) 1. o.
  14. ↑ Museums round-up. (angolul) Light Rail & Modern Tramway, (1996. január) 26. o.
  15. ↑ Broadway car riding rails again on trolley system. (angolul) The Oregonian, (1996. december 18.)
  16. ↑ Janet Goetze: Trolley gets new platform, new track. (angolul) The Oregonian, (1997. április 25.) D2. o.
  17. ↑ Bill Stewart: Drawing the line. (angolul) The Oregonian, (2001. július 20.)
  18. ↑ Charlie Hales: "Laying the tracks: South-north light rail will link city and suburbs and, importantly, blue-collar neighborhoods to jobs (opinion). (angolul) The Oregonian, (1998. május 26.)
  19. ↑ Museums. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2006. július) 277. o.
  20. ↑ All Trolley Service Suspended due to trestle work (angol nyelven). Oregon Electric Railway Historical Society, 2009. április 20. [2009. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  21. ↑ 2010 Schedule (angol nyelven). Oregon Electric Railway Historical Society. [2010. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  22. ↑ Vickie Kavanagh: The Willamette Shore Trolley reopens May 1 (angol nyelven). The Oregonian, 2010. április 27. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  23. ↑ Tramways & Urban Transit, 2011. április, 153. oldal
  24. ↑ Museum News. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2012. augusztus) 317. o.
  25. ↑ Saundra Sorenson: Trolley to begin weekend runs from LO on Aug. 16 (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  26. ↑ Willamette Shore Trolley is back! (angol nyelven). TripAdvisor, 2014. október 16. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  27. ↑ Kara Hansen Murphey: New trolley almost ready to roll in Lake Oswego (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2013. március 28. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  28. ↑ Museum News. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2015. október) 417. o.
  29. ↑ Schedule & Fares (angol nyelven). Oregon Electric Railway Historical Society. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  30. ↑ Anthony Macuk: All aboard the Willamette Shore Trolley! (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2017. május 29. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  31. ↑ Bill Stewart: Tri-Met has trolley line on to-do list. (angolul) The Sunday Oregonian, (2001. június 17.) B1. o.
  32. ↑ Yuxing Zheng: Study OK'd for Lake Oswego rail link. (angolul) The Oregonian, (2007. december 17.)
  33. ↑ Lee Van Der Voo: Portland-to-Lake Oswego streetcar plan rolls ahead on fast track (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2009. április 2. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  34. ↑ Tyler Graf: Metro leads charge to link Portland, Lake Oswego (angol nyelven). DJC Oregon, 2009. április 6. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  35. ↑ Peggy Bodner: TriMet continues to make questionable decisions. (angolul) The Portland Examiner, (2010. szeptember 3.)
  36. ↑ Everton Bailey Jr.: Lake Oswego officially suspends streetcar plans with goal of retaining Willamette Shore right-of-way for future transit use (angol nyelven). The Oregonian, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2017. július 16.)

További információk

[szerkesztés]

(angolul)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Willamette_Shore_Trolley&oldid=26184862”