Vita:Riga

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Világörökségi témájú szócikkek (besorolatlan)

	Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan	Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Világörökségi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő	Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 15.

	A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
	A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a norvég, dán és lett Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Nagyon jó cikk, csak tele van felesleges ismétlésekkel és olyan felesleges, nem lexikonba való szövegekkel, mint "látnivalókban nagyon gazdag város. A város minden látnivalójának felfedezéséhez napokra van szükség. Kedvcsinálónak a legfontosabb látnivalók kivonatos listája". Ezt a szöveget még számos városhoz be lehetne írni, de minek, hiszen információtartalma nincs.Üdv--Linkoman 2006. január 6., 15:19 (CET)Válasz

Köszönöm a pozitiv véleményt, az ismétléseket meg húzd ki nyugodtan! Texaner 2006. január 6., 16:45 (CET)Válasz

Ha lehetne egy megjegyzés: Ikšķileben nem 1201-ben alapított várat Albert von Buexhovden hanem 1201-ben Rigát alapította meg. Ikšķileben 1184-ben Meinhard egy templomot építetett. Úgy látszik a megjegyzést senki sem olvasta el, de sebaj, akkor marad az eredeti szöveg ami nem pontos. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.1.100.101 (vitalap | szerkesztései)

Nem minden írást veszünk azonnal észre, de máskor nyugodtan javítsd ki az általad fellelt hibákat. Egyébként Riga honlapján azt írják, hogy "Albert in 1201 moved from Ikšķile to Riga, and after negotiations with the local Livs started to build a fortification near the Riga Lake. 1201 became the official year of the foundation of Riga." Tehát az erőd építésének kezdetét tekintik Riga alapításának, így a cikk szövege helyesnek tűnik. - Serinde ^üzenet 2006. április 19., 08:10 (CEST) Köszönöm a javítást. Ha ránéztek a térképre akkor lehet látni, hogy Ikšķile délre van Rigától az Ikšķile szó a lív Üksküll szóból származik ami magyarul egy falut jelent. Angol szöveg szerint Albert 1201-ben Ikšķileből átköltözött Rigába és a helyi lívekkel történt tárgyalás után egy erőditmény építésébe kezdett a Riga tó közelében. Egy kis kiegészítés szükésges még tudniillik, a lívekkel történő tárgyalás nem volt békés, mert a ravasz és álnok Albert püspök zsarolással szerezte meg a lívektől a területet. Edgar Valgamaa: A fehér homok népe című könyvében erről azt írja. A ravasz és álnok Albert püspök egy ünnepségre ( lakomára) hívta a lív vezetőket a családjaikkal együtt. A lakoma közben a lív vezetők fiait és lányait túszul ejtették és Németországba hurcolták kereszténnyé nevelés céljából. A lív vezetőkkel közölték, ha fiaikat illetve lányaikat visszaakarják kapni élve akkor önként és díjmentesen mondjanak le a területekekről. A megzsarolt vezetők aláírták ezt a számukra előnytelen megállapodást és a németek az így megszerzett területeken erődítményt, kikötőt és várost építettek ez lett Riga. Ennyit a "tárgyalásról", Edgar Valgamaa egy lív pap aki finnül irta meg népe történetét A fehér homok népe című könyvben. Nem tudom ez a kiegészítés még elférne- e a lapon. Örömmel látom a lapon olykor javítás történik, hiszen már szerepel az, hogy a város neve alnémet nyelven patakot jelent. Sajnos http://lv.wikipedia.org/wiki/Ikšķile lapot még nem néztétek meg és így Iskilde szerepel a lett Ikšķile név helyett. Gondolom a türelem rózsát , ebben az esetben javítást terem.Válasz

Miért nem a helyes helyesírás szerinti a cikk neve??? - Gaja ✉ 2006. június 18., 22:42 (CEST)Válasz

Ugyan nem én szerkesztettem a cikket, de mi magyarok vagyunk, általában mindenki így keresi, és mellesleg zárójelben a lett név is ott van a cikk elején. Szerintem jó ez így. thorpe85 * üzenek * Világörökség vitalap 2006. június 18., 22:44 (CEST)Válasz

Ez a "helyes helyesírás", mivel hagyomány szerint Riga a város neve. Ha nem lenne régóta ismeretes a város, nem lenne kialakult magyar neve, akkor valóban átvennénk a Rīga írásmódot. Lásd: Torino vs Torinó. SyP 2006. június 18., 23:26 (CEST)Válasz

Aha. Ugyan nem értek vele egyet, de elfogadom. - Gaja ✉ 2006. június 18., 23:31 (CEST)Válasz

Apropó, akkor miért nem Torinó az általad hivatkozott cikk neve. Nem ellentmondás ez egy kicsit??? - Gaja ✉ 2006. június 18., 23:32 (CEST)Válasz

Épp most akartam javítani, de akkor most már csak itt alul: szóval a Milano vs. Milánó lett volna a korrekt példa. SyP 2006. június 18., 23:33 (CEST)Válasz

Rengeteg forrást lehetne csatolni erről, pl. a Wiki német szócikke. De nem tudom szerkeszteni ezt a programot. Ha segít, íme egy nyomtatott: John Lukacs: Az európai világháború 1939-1941. Bp. 1995. Európa Könyvkiadó 239-240., 244-245. oldal.

Nem tűnik értelmesnek, és nem is találtam rá lett forrást! A Lett köztársaság kikiáltását követően 1918 és 40 júliusa között volt lehetősége azoknak a németeknek önként távozni akik akartak. A letteknek viszont sem sem gazdasági sem nemzetiségi szempontból nem volt érdeke a német nyelvű őslakosság diszkriminációja. A németek tömegesen 1944-ben távoztak Rigából a szovjet csapatok elöl menekülve, amikor megkezdődött a német csapatok visszavonulása. – Texaner ^vita 2011. július 11., 16:50 (CEST)Válasz

Mi nem tűnik értelmesnek? Én nem tudok lettül, ezért van itt egy magyar nyelvű, komoly szakmunka, oldalszámmal. Nem a lettek diszkriminációja miatt kellett elmenniük, ez része volt a hitleri birodalom politikájának, mivel a legtöbb elérhető (és megmozgatható) német kisebbséget (vagy részeiket) a birodalomba telepítették (Dél-Tirol, Bukovina, Besszarábia, Baltikum). Könnyen elérhető a Wiki megfelelő szócikkeiben is (pl. Heim ins Reich, Bukovina Germans, Bessarabia Germans). Üdvözlettel: Tóth Sándor, Érd.

A Baltikumon nagyjából 1240-től éltek az úgy nevezett balti-németek. Akik igen jelentős gazdasági hatalommal rendelkeztek, példáúl a föld területek több mint fele a német földbirtokosok, bárok tulajdonában volt 1940 elött. Ezeknek a rétegeknek az eröszakos kiköltöztetése, sem a lett államnak (20 évvel a megaalkulását követöen) sem a bevonuló német hatalomnak nem lehetett érdeke. Mint említettem erről egyébként lett forrás nem lelhető fel. Tartok tőle, hogy az általad idézett szerző egyszerüen általánositott, mert példáúl Bukovinában, vagy Besszarábiában nyilván teljesen mások voltak a körülmények, ezért lenne jó, valami más forrás is. – Texaner ^vita 2011. július 17., 16:55 (CEST)Válasz