Verreaux-uhu

Verreaux-uhu
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes);
Család:	Bagolyfélék (Strigidae);
Alcsalád:	Striginae;
Nem:	Bubo;
Faj:	B. lacteus;
Tudományos név
	Bubo lacteus; (Temminck, 1821)
Szinonimák
	Tejuhu
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Verreaux-uhu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Verreaux-uhu témájú médiaállományokat és Verreaux-uhu témájú kategóriát.

A Verreaux-uhu vagy tejuhu (Bubo lacteus) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1821-ben, a Strix nembe Strix lactea néven.^[2] Egyes szervezetek a Nyctaetus nembe sorolják, Nyctaetus lacteus néven.^[3]

Előfordulása

Afrikában, a Szahara alatti területeken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, füves puszták és szavannák, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 65 centiméter, szárnyfesztávolsága 140 centiméter, testtömege 1600-3100 gramm.^[5] A tojó nagyobb és nehezebb a hímnél. Arcát fekete csík keretezi.

Életmódja

Éjjeli ragadozó, nappal pihen. Tápláléka változatos kígyókat, madarakat (főleg gyöngytyúkok és frankolinokat) valamint kisebb emlősöket (rágcsálókat, sünöket, repülőkutyákat) fogyaszt.

Szaporodása

Többnyire elhagyott ragadozó madár fészkekben költ. Olykor a gogó terjedelmes fészkének tetején építi meg a fészkét. Csak kivételes esetben telepszik meg faodvakban. Költési időszaka az afrikai száraz évszak idejére esik. Fészekalja 1-3 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Érdekességek

A faj egy meglehetősen koros, állítólag (kb. 2020-tól) már az ötvenes éveiben járó példánya évtizedek óta él és megtekinthető a balatonedericsi Afrika Múzeum élő állatokat bemutató részlegén; Magyarországon valószínűleg ő a faj egyedüli képviselője.^[6]

Jegyzetek

↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
↑ Afrika a Balatonnál. zaol.hu, 2015. március 10.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[B-1] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

[E-2] Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

[A-3] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 2.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

[D-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

[6] Afrika a Balatonnál. zaol.hu, 2015. március 10.

[1]