Skara Brae
| Orkney-szigetének neolitikus építményei | |
| Világörökség | |
 | |
| Skara Brae egyik feltárt lakóháza | |
| Adatok | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Világörökség-azonosító | 514 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1999 |
| Elhelyezkedése | |
 Skara Brae
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 59° 02′ 55″, ny. h. 3° 20′ 30″59.048714°N 3.341750°WKoordináták: é. sz. 59° 02′ 55″, ny. h. 3° 20′ 30″59.048714°N 3.341750°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skara Brae témájú médiaállományokat. | |
A Skara Brae kőből épült neolitikus település, mely az Orkney-szigetek legnagyobb szigetén, a Mainland szigeten található, Skócia északi részén. A település nyolc kőből épült, földbe süllyesztett házból áll, melyeket időszámításunk előtt 3180-tól i. e. 2500-ig laktak lakói. Mint Európa legjobb épségben megmaradt kőkori települése elnyerte a világörökségi helyszín státuszt az UNESCO-tól. A falu régebben épült, mint a Stonehenge, vagy a Gízai nagy piramis. A települést a Skót Pompeii néven is szokták emlegetni, mivel rendkívül jó állapotban maradt az utókorra.[1]
Felfedezése
[szerkesztés]1850 telén egy szokatlanul heves vihar tört rá Skóciára, amelynek következtében mintegy 200 ember életét vesztette és a vihar során igen súlyos károk keletkeztek.[2] A Skail-öbölben egy szabálytalan alakú halom tetejét megbontotta a vihar és a közelben lakó falubeliek a vihar elültével e dombon fedetlen kőházakat találtak a földben.[2][3] William Watt of Skaill, a helyi skót földesúr amatőr régészeti feltárásba kezdett a helyszínen, ám miután 4 házat feltártak, az ásatás abbamaradt 1868-ban. A hely sértetlen maradt 1913-ig, amikor is egyetlen hétvége leforgása alatt ismeretlen tettesek lapátokkal és ásókkal feltúrták a területet, és eddig ismeretlen mennyiségű és meghatározatlan kőkori emléket tulajdonítottak el.[2] 1924-ben egy, az 1850-eshez hasonló vihar újabb maradványokat hozott felszínre, amelynek következtében nagyobb biztonságba helyezték a helyszínt, és elkezdődött az alaposabb feltárás. A feltárást az Edinburghi Egyetem professzora, Vere Gordon Childe vezette, aki 1927 közepén látogatott el a helyszínre.[2]
Kőkori életmód
[szerkesztés]Skara Brae lakói készítői és egyben használói is voltak rovátkolt agyagedényeiknek, melyek sajátosan jellemzőek Észak-Skócia vidékére ebben az időszakban, ugyanakkor ezen edénykészítési és díszítési technika nem sokkal a település megjelenése előtt alakult ki a vidéken. A kőházakat földbe vájt, süllyesztett technológiával építették, mely védelmet nyújtott a zord időjárási körülmények ellen, ugyanakkor a kőkori háztartási hulladék is lassanként belepte a környéket. A lakóházak átlagos mérete 40 négyzetméter körüli, amelynek nagy részét egy négyzet alakú, kőfallal körülölelt szoba tette ki, ahol a tűzhely is volt, melyet sütésre és fűtésre használtak. A házak száma alapján Skara Brae lakóinak száma nem igazán haladta meg az ötven főt.[4]
Nem tudjuk, hogy Skara Brae lakói voltaképpen mit is használtak égetésre. Gordon Childe meggyőződése,[5] hogy a helyi lakosság tőzeget használt fűtésre, viszont a helyi növényzet tüzetesebb vizsgálatai arra engednek következtetni, hogy a vidéken a körülmények nem tették lehetővé vastagabb tőzegtakaró kialakulását. Más vélekedések alapján a tenger által partra sodort uszadékfát, vagy állati trágyát használtak a kőkori lakosok helységeik fűtésére.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Skara Brae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hawkes 1986, p. 262
- ↑ a b c d Bryson 2010
- ↑ "Skara Brae: The Discovery of the Village" Archiválva 2012. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Orkneyjar. Hozzáférés ideje: 29 September 2012.
- ↑ Hedges 1984, p. 107
- ↑ Childe 1931
.svg){kind=small}