Ugrás a tartalomhoz

Siracusa megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siracusa megye (Provincia di Siracusa)
Piazza del Duomo, Siracusa
Piazza del Duomo, Siracusa
Siracusa megye címere
Siracusa megye címere
Adatok
Ország Olaszország
RégióSzicília
SzékhelySiracusa
Terület1511 km²
Irányítószám
  • 96100
  • 96010–96019
Körzethívószám
  • 0931
  • 095
AutójelzésSR
Népesség
Teljes népesség404 271 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Siracusa megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siracusa megye témájú médiaállományokat.

Siracusa megye (olaszul Provincia di Siracusa) Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.

Fekvése

[szerkesztés]
Siracusa megye domborzati térképe

Siracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.

A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.

Hegyek

[szerkesztés]
Siracusa megye fekvése Szicílián belül

A megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.

Legfontosabb hegyvidéke a Iblai-hegység, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro (986 m).

Folyók

[szerkesztés]

A megye vizekben gazdag. Legfontosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile, az Asinaro és a Tellaro.

Tengerpart

[szerkesztés]

A siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van: (Augustai-öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi-öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero), és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).

Szigetei:

Klíma

[szerkesztés]

A megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10 °C) és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.

Demográfia

[szerkesztés]

Siracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicília hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.

Községek

[szerkesztés]

Siracusa megyéhez 21 község (comuni) tartozik:

Község Lakosok
(fő)
Terület
(km²)
Augusta 34.062 109,33 km²
Avola 31.679 74,27 km²
Buccheri 2.182 57,43 km²
Buscemi 1.153 51 km²
Canicattini Bagni 7.354 15 km²
Carlentini 17.586 157 km²
Cassaro 839 19,38 km²
Ferla 2.636 24,77 km²
Floridia 22.600 26,22 km²
Francofonte 12.523 73,95 km²
Lentini 24.036 215,75 km²
Melilli 12.897 163,03 km²
Noto 24.004 550,86 km²
Pachino 21.731 50,47 km²
Palazzolo Acreide 9.061 86,34 km²
Portopalo di Capo Passero 3.684 14,87 km²
Priolo Gargallo 12.189 57,58 km²
Rosolini 21.581 76,15 km²
Siracusa 124.016 204 km²
Solarino 7.503 13,01 km²
Sortino 8.986 93,19 km²

Gazdaság

[szerkesztés]

A siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, a turizmus és a vegyipar jelentős.

Mezőgazdaság

[szerkesztés]
A pachinói paradicsom az egyik legfontosabb termék a megyében

Az 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olívát, mandulát és paradicsomot termelnek.

Termékek

[szerkesztés]

A megye legfontosabb agrártermékei:

  1. A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofontéban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustában, Priolo Gargallóban, Siracusában, Floridiában, Solarinóban, Sortinóban és Notóban állítanak elő.
  2. A Monti Iblei olívaolaj
  3. A Caciocavallo sajt, Ragusa
  4. Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
  5. Moscato di Siracusa, muskotálybor.
A siracusai olajtelep

Az ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.

Halászat

[szerkesztés]

A halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.

Turizmus

[szerkesztés]
Az Ortigia sziget (Siracusa városmagja) és a tenger

Az idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).

Közlekedés

[szerkesztés]

Autópályák

[szerkesztés]

A megyét az NSA339-es autópálya és az A18-as autópálya érinti, és összesen 57 km autópályával rendelkezik.

  • A18-as autópálya
  • NSA339-es autópálya

Vasút

[szerkesztés]
Siracusa állomása

A jelenlegi vasúti hálózat gyakorlatilag végig egyvágányos, kivéve a Siracusa és Targia közötti szakaszt és csak Catania irányában villamosított.

Kikötők

[szerkesztés]
Augusta kikötője

A megye nem rendelkezik fontos kikötőkkel, a leglényegesebb a siracusai, az augustai, ahol katonai célokra is használják.

Repterek

[szerkesztés]

A megyében nincs polgári reptér, csak egy katonai légikikötő Sigonellaban. A legközelebbi civil repülőtér a cataniai.

Világörökség

[szerkesztés]

Siracusa megye két világörökségi helyszínnel rendelkezik:

Folklór

[szerkesztés]

A megye folklórját elsősorban a vallási ünnepek jellemzik, amelyeket az év minden szakában tartanak.

La Festa di Santa Lucia, Siracusa
La Festa di San Paolo, Solarino

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Istat

Külső hivatkozások

[szerkesztés]