Ugrás a tartalomhoz

Rydberg-formula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johannes Rydberg

A Rydberg-formula (Rydberg–Ritz-formula) az atomfizika egyik összefüggése, melyből megállapítható a hidrogén színképe, az összes hullámhossz, amelyen a hidrogén képes elektromágneses hullámot kibocsátani és elnyelni. Később a Rydberg–Ritz-féle kombinációs elvvel sikerült kiterjeszteni, hogy minden elemre működjön.

A spektrum egy hullámhosszhalmaz, melyek kibocsátására egy kémiai elem atomja képes, miközben az elektron a diszkrét energiájú „elektronhéjak” egyikéről a másikra ugrik. Ez a felfedezés segítette a kvantummechanika megalkotását.

A formulát Johannes Rydberg svéd fizikus alkotta meg, és 1888. november 5-én tette közzé.

A Rydberg-formula hidrogénre

[szerkesztés]

Ahol

a részecske által vákuumban kibocsátott sugárzás hullámhossza.
a hidrogén Rydberg-állandója.
n1 és n2 olyan egészek, melyre n1 < n2.

Ha n1=1 és n2 2-től végtelenig változik, akkor az úgynevezett Lyman-sorozatot kapjuk, mely a 91 nm értékhez közelít, hasonlóan:

n1 n2 Név Ide konvergál (nm) Tartomány
1 2-től végtelenig Lyman-sorozat 91 ultraibolya
2 3-tól végtelenig Balmer-sorozat 365 látható
3 4-től végtelenig Paschen-sorozat 821 infravörös
4 5-től végtelenig Brackett-sorozat 1459
5 6-tól végtelenig Pfund-sorozat 2280
6 7-től végtelenig Humphreys-sorozat 3283

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rydberg formula című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.