Ribnik (Bosznia-Hercegovina)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ribnik (egyértelműsítő lap)

Ribnik
Ribnik címere
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
Község	Ribnik
Jogállás	község
Székhely	Gornji Ribnik
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	6048 fő (2013)[1]
Népsűrűség	12,1 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	500,15 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 27′, k. h. 16° 49′44.45, 16.81666666666744.450000°N 16.816667°EKoordináták: é. sz. 44° 27′, k. h. 16° 49′44.45, 16.81666666666744.450000°N 16.816667°E
Ribnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribnik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ribnik (szerbül: Рибник) község Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, központja Gornji Ribnik településen van.

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 70 km-re délnyugatra, fekvő dombos, erdős területen fekszik. Ribnik község területének mintegy 70%-a dombos-hegyes terület, melynek tengerszint feletti magassága 500 méter körüli, a többi rész pedig a fő folyók körül található. A tengerszint feletti magasság 260 és 1480 méter között mozog. A magasan fekvő területeket a Dimitor, Šiša, Lisina, Osoje és Manjača középmagas hegyei alkotják, míg az erdős terület nagy részét a Crkveno, Resenovača, Jarčište hegyi legelői, a Dimitor lejtői és a Manjački fennsík képezik. A község területe erdőben, vízben és érintetlen természetben rendkívül gazdag. Az erdők 32 000 hektárt tesznek ki, vagyis a település 64%-át erdők borítják, ami azt jelenti, hogy Ribnik önkormányzata 13%-kal részesedik az Szerb Köztársaság teljes erdővagyonából. Az éghajlatnak és a talaj összetételének köszönhetően a legjobb minőségű bükk, juhar, szil, kőris és hárserdő borítják. A község jó része alacsony növekedésű erdőkkel, nagyméretű tűlevelű fákkal, főleg fenyővel és kisebb mennyiségben vörösfenyővel van benőve.^[3]

A község területén két nagyobb folyó, a Sana és a Ribnik, valamint a két kisebb folyó, a Stanička és a Banjica található. A hegyvidék nyugati részei bővelkednek számos ivóvízforrással. E források többségét nem hasznosítják. A hótakaró nyár elejéig tartó megmaradása pozitív hatással van az adott terület vízfolyásaira, de különösen a tűlevelű erdők intenzív növekedésére. A terület legtöbb települése, így az ipari kapacitások is a Szana folyó körül találhatók, míg a többi területet szántók, erdők, rétek, legelők és erdei tisztások alkotják.^[3]

Az éghajlat túlnyomóan mérsékelt-kontinentális, mindenekelőtt az alacsonyabban fekvő részeken, ahol a magasabban fekvő területekhez képest a nyarak melegebbek és a telek enyhébbek. Az év során lehullott csapadék mennyisége meghaladja az 1000 mm-t. A magasabb tengerszint feletti magasságú területeken hegyvidéki éghajlat uralkodik, ahol a telek nagyon kemények, nagy mennyiségű hóval, amely helyenként egészen júniusig megmarad.^[3]

Az 1991-es népszámlálás szerint Ribnik község mai területén 23 településen mintegy 7430 lakos élt, nemzeti összetételük 99,5%-a szerb és 0,5%-a muszlim (bosnyák). Jelenleg mintegy hatezer, hasonló nemzeti összetételű lakos él a község területén. A lakosság a hagyomány szerint leginkább az erdészetben és a faiparban, majd a mezőgazdaságban, és leginkább az állattenyésztésben dolgozik és rendelkezik munkatapasztalattal.

A régészeti leletek tanúsága szerint Ribnik község területe már az őskortól fogva lakott volt. Az őskori lelőhelyek közé tartozik a Gornji Vrbljani „Grad” őskori erődítménye, melyre római castellum épült, a Gornji Ribnik-i „Tepića gradina” őskori erődje a ráépült római kori és középkori erőddel és a velečevói őskori erőd. A római kor emlékei ugyancsak megtatálhatók Donji és Gornji Ribniken, Velečevón, Gornji Vrbljaniban, és Sitnicán is. Utóbbi helyen a „Gromile” lelőhelyen 3 hektárnyi területen találhatók a római épületmaradványok, de Velečevón is római település és villagazdaság volt egykor. Több helyen, köztük Gornji Ribniken és Vrbljaniban találtak római pénzérméket a község területén, mely a helyi kereskedelem bizonyítéka. A község területe a középkorban is legalább olyan sűrűn lakott volt, mint manapság. A község számos településén maradtak feen a mai napig a középkori temetők maradványai a jellegzetes stećak sírkövekkel. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

Ribnik község területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ribnik mint település a Ribnik folyó bal partján jött létre, amely magától a településtől néhány kilométerre délre ered. Ribnik községi státuszát először 1918-ban kapta meg, a Jugoszláv Királyságban pedig a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

Különféle közigazgatási beosztásokban Ribnik községi státusza 1965-ig fennmaradt, amikor is az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság területi racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. Ez lelassította Ribnik gazdasági és mezőgazdasági fejlődését. Az 1995-ben aláírt daytoni békemegállapodás olyan entitásvonalat hozott létre, amely két részre osztotta Ključ település területét, a Szerb Köztársaságban található Ribnik településre és a Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz tartozó Ključ településre. Az önálló községi státusz elnyerésével Ribnik fejlődésnek indult, és mára stabil és gazdaságilag önfenntartó környezetet jellemez.^[3]

Közlekedési és földrajzi szempontból Ribnik község területe a Bihács – Jajca (M-5) főútra támaszkodik, amely a község 17 km hosszúságú részén halad át. A Čađavica – Banja Luka útirány ehhez az útirányhoz csatlakozik. Banja Luka ezen az útvonalon egy 50 km hosszú aszfaltos hegyi úton érhető el. A Szerb Köztársaság számára különleges jelentőségű aszfaltút halad át a községen Zablectől Vrbljanáig.

A község területén három általános iskola és egy középiskolai központ működik. Az iskolák a következők:

• "Petar Kočić" általános iskola, Sitnica, egy regionális iskolával.
• "Nikola Mačkić" általános iskola, Previja, két kerületi iskolával.
• "Desanka Maksimović" általános iskola, Ribnik, négy regionális iskolával.
• "Lazar Đukić" Középiskolai Központ, Ribnik.

Az egészségügyi alapellátást a „Dom zdravlja Ribnik” közegészségügyi intézményben biztosítják. Ezen kívül Sitnicában, Previjában, Donji Vrbljaniban és Gornji Vrbljaniban vannak helyi rendelők. A szakorvosi szolgáltatásokat az Egészségházon belül nagyobb kórházi központok szakorvosai látják el. Az önkormányzat a családorvosi modell mellett döntött, és ennek érdekében új egészségügyi központ épült Ribnikben, amely javítani fogja a polgárok számára nyújtott szolgáltatások minőségét.^[3]

Minden helyi közösségnek van helyi közösségek tanácsa. A helyi közösségi tanácsok tagjait a polgárok választják a helyi közösségek közgyűlésein történő közvetlen szavazással. A helyi közösségek munkáját a helyi közösség tanácsának elnöke irányítja. A helyi közösségek tanácsainál az adminisztratív és szakmai feladatokat a helyi közösség titkára látja el az önkormányzati igazgatási szolgálat szakértői szakmai munkatársaként. A helyi közösségek mindegyike több lakott helyet foglal magában.^[3]

A község területileg öt helyi közösségre tagolódik:

• Sitnica helyi közössége,
• Crkvina helyi közössége,
• Previja helyi közössége,
• Ribnik helyi közösség
• Vrbljani helyi közössége.

• Gornji Ribnik – Tepića gradina őskori, ókori és középkori erődítmény maradványai. A maradványok egy 90x70 méteres kerek formájú hegytetőn találhatók, minden oldalról kőfalakkal kerítve. Az ókori falak habarcsba rakott kövekből állnak, mely valószínűleg menedékhelyül szolgált a környező lakosság számára. A plató közepén középkori torony állt. Az erőd eredetileg a vaskorban épült, ókori periódusa a 3. – 5. századra tehető.^[5]

• Donji Ribnik késő középkori temetője 10 fennmaradt stećak sírkővel.^[5]

• A Gornji Ribniken található Duga Njiva lelőhelyen több késő vaskori (i. e. 2. század) pénzérmét (köztük görög drachmákat és római denariusokat) találtak.^[5]

• Gornji Ribnik – Kenjali késő középkori temetője 6 fennmaradt stećak sírkővel.^[5]

• Donji Ribnik – Palička, római villagazdaság maradványai az 1. – 4. századból.^[5]

• Gornji Ribnik – Vrelo késő középkori temetője 36 darab stećak sírkővel.^[5]

• Ribnik község hivatalos oldala