New Orleans-i csata

New Orleans-i csata
E. Percy Moran festménye
Konfliktus	Brit–amerikai háború (1812)
Időpont	1815. január 8.
Helyszín	New Orleans
Eredmény	Amerikai győzelem
Szemben álló felek
Amerikai Egyesült Államok  Egyesült Királyság
Parancsnokok
Andrew Jackson Sir Edward Pakenham †
Szemben álló erők
5700 fő 8000 fő
Veszteségek
13 halott 30 sebesült 19 eltűnt 386 halott 1521 sebesült 552 eltűnt
Térkép
New Orleans-i csata Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 29° 56′ 33″, ny. h. 89° 59′ 27″29.9425, -89.99083333333329.942500°N 89.990833°WKoordináták: é. sz. 29° 56′ 33″, ny. h. 89° 59′ 27″29.9425, -89.99083333333329.942500°N 89.990833°W
A Wikimédia Commons tartalmaz New Orleans-i csata témájú médiaállományokat.

A New Orleans-i csata néven ismert összecsapás 1815. január 8-án^[1] zajlott a Sir Edward Pakenham által vezetett brit és az Andrew Jackson vezette amerikai hadsereg között, a brit–amerikai háború utolsó aktusaként. A csatára New Orleans városától körülbelül 5 kilométerre, délkeletre került sor, a Louisiana állambeli Chalmette település közelében.^[2] A harc az amerikaiak fölényes győzelmével, és a brit haderő súlyos vereségével zárult, a britek parancsnoka is életét veszítette.

A csatára közvetlenül a genti békeszerződés 1814. december 24-i aláírása után került sor, még mielőtt a frontok tudomást szerezhettek volna a szerződésről.^[1] Andrew Jackson, a későbbi amerikai elnök csapatai könnyen legyőzték a szervezetlen brit támadást valamivel több, mint 30 perc alatt, annak ellenére, hogy a brit csapatok nagy túlerőben voltak. Az amerikaiak 62 katonát vesztettek el, a brit veszteség 2459 személy körül volt.^[3]