Ugrás a tartalomhoz

Limone sul Garda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Limone sul Garda
Limone sul Garda címere
Limone sul Garda címere
Limone sul Garda zászlaja
Limone sul Garda zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLombardia
MegyeBrescia megye
Irányítószám25010
Körzethívószám0365
Forgalmi rendszámBS
Népesség
Teljes népesség1130 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság69 m
Terület23,03 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′, k. h. 10° 47′45.816667°N 10.783333°EKoordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 10° 47′45.816667°N 10.783333°E
Elhelyezkedése Brescia megye térképén
Elhelyezkedése Brescia megye térképén
Limone sul Garda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Limone sul Garda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Limonaia (citrustermesztő ház) Limone sul Gardában

Limone sul Garda (lombard nyelven Limù) olaszországi község (comune) Brescia megyében, Lombardia tartományban a Garda-tó északnyugati partján.

Történelem

[szerkesztés]

A neve nem az itt megtermett híres citromból (limone) ered, hanem valószínűleg a latin limes, vagyis határ szóból származik.

Területe az újkőkorszak óta lakott. I. e. 600 körül a kelták telepedtek meg a vidéken, akiket i. e. 200 körül gyarmatosítottak a rómaiak. Elszenvedte Észak-Olaszország sokszori uralomváltását. A település felvirágzása a Velencei Köztársaság fennhatósága idején, a 15. század első felében jött el.

A gazdaságot évszázadokon át a halászat és az olivabogyó-termesztés uralta. Ezt egészítették ki a citrusfélék, aminek a település a legészakibb termőterülete. A hűvös időszakban befedhető favázas védőépületekbe (limonaia) telepítik a növényeket. A rossz minőségű talaj feljavítására csónakokon hoztak adalékanyagokat a tó déli partjáról. Ezek az ültetvények ihlették Goethét 1786 szeptemberében tett látogatása után a Wilhelm Meister tanulóéveibe foglalt Mignon-vers („Kennst Du das Land, wo die Zitronen blühn?”/„Ismered a hont, hol citrom virul?”[2]) megírására.

A 19. században új iparágak jelentek meg: magnézium-oxid- és papírgyártás, selyemhernyó-tenyésztés. Az I. világháború idején a heves osztrák–olasz csatározások miatt evakuálták a lakosságot. A két háború között nagy lökést adott a fejlődésnek az 1932-ben átadott Gardesana Occidentale panorámaút. A II. világháború után vált a kis halászfalu az egyik legkedveltebb turistacélponttá.

Egészség

[szerkesztés]

1979-ben kutatók felfedezték, hogy sok Limoneból származó lakos vérében olyan proteinek találhatók, amelyek sokkal gyorsabban lebontják a zsírt a vérerekben, és így radikálisan csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ez a különleges fehérje okozhatja azt a meglepő tényt, hogy a lakosság magas arányban éri meg akár a 100 éves kort.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]