Ugrás a tartalomhoz

Jonphjong-szigeti incidens

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jonphjong-szigeti incidens
Az incidens eseményeinek térképe
Az incidens eseményeinek térképe

Időpont2010. november 23.
HelyszínJonphjong-sziget, Ongdzsin, Incshon, Dél-Korea
EredményDél-koreai lakosság kiköltöztetése Jonphjongból.[1]
Feszültség növekedése a két ország közt
Szemben álló felek
 Észak-Korea Dél-Korea
Parancsnokok
észak-koreai Kim Dzsongil
észak-koreai Ri Jongho altábornagy
észak-koreai Kim Kjongszu ezredes
Dél-Korea I Mjongbak
Veszteségek
5–10 halott és 30 sebesült (déli állítás szerint)
Nincs (északi állítás szerint)[2][3][4]
2 halott
19 sebesült
2 civil halott
3 civil sebesült
é. sz. 37° 40′ 00″, k. h. 125° 41′ 47″37.666667°N 125.696389°EKoordináták: é. sz. 37° 40′ 00″, k. h. 125° 41′ 47″37.666667°N 125.696389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonphjong-szigeti incidens témájú médiaállományokat.


A Jonphjong-szigeti incidensre 2010. november 23-án került sor, amikor észak-koreai katonák ágyútűz alá vették a dél-koreai hadsereg egyik támaszpontját, a Jonphjong-szigetet, amelyet az 1953-ban kötött fegyverszüneti egyezmény óta Észak-Korea magának követel. 1953 óta ez volt a legnagyobb incidens, amely a két Korea között lezajlott.

Az incidens

[szerkesztés]
Az incidens helyszíne.
Kék: Az ENSZ által 1953-ban kijelölt határvonal
Piros: Az Észak-Korea által 1999-ben egyoldalúlag kinyilatkoztatott határvonal.

Az 1500 lakosú sziget a dél- és észak-koreai határ közvetlen közelében található. Habár az koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti egyezmény értelmében a sziget Dél-Korea birtokában maradt, Észak-Korea mind a mai napig magának követeli. Emiatt a sziget térségében már négy kisebb tengeri incidensre is sor került 1999 óta.

2010. november 23-án a szigeten levő támaszpont katonasága hadgyakorlatot tartott, amikor hely idő szerint 14:34-kor észak-koreai tüzérség vette tűz alá a szigetet. Az ágyúzás megközelítőleg egy órán át tartott, az észak-koreaiak megközelítőleg 170 lövedéket lőttek a szigetre, ez alatt több ház is kigyulladt és lángra kapott egy domboldal növényzete is.[5] A civil lakosságot azonnal óvóhelyre szállították, a dél-koreai katonák pedig K9 Thunder önjáró lövegekkel viszonozták a tüzet. A harcban két dél-koreai katona és két civil életét vesztette, továbbá 15 katona és három polgári személy megsérült, 19 lakóház pedig leégett. A dél-koreai lövegeknek állítólag 5 észak-koreai katona esett áldozatul.

A támadás alatt a déliek F–16-os repülőgépeket küldtek a térségbe, amelyek azonban nem avatkoztak bele a harcba.[6]

Az incidens után mindkét országban rendkívüli katonai készültséget hirdettek. I Mjongbak dél-koreai elnök egy földalatti bunkerben rendkívüli ülést tartott. Az államfő kemény fellépést ígért Észak-Korea ellen, de ugyanakkor kifejezte, hogy mindent megtesz azért, hogy a helyzet ne súlyosbodjon.

Az észak-koreai kormány képviselője, Kim Mjongcshol azt nyilatkozta, hogy a támadás jogos önvédelem volt. Szerinte Dél-Korea kezdte a tűzpárbajt azzal, hogy a lőgyakorlat során néhány déli lövedék észak-koreai felségvizekre hullott. Dél-Korea ezt tagadja.[7] Kim Mjongcshol kijelentette, hogy az észak-koreai vezetés az atombomba bevetését sem tartja kizártnak "szükség esetén".

Az incidens után a dél-koreai kormányt számos kritika érte, amiért a háborútól tartva nem rendelte el az északi partvidék bombázását. A bírálatok hatására a védelmi miniszter lemondott.[8]

Az Egyesült Államok a Dél-Korea iránti támogatásának demonstrálására november 28. és december 1. között közös hadgyakorlatot tartott a Sárga-tengeren.[9] A hadgyakorlatra válaszul Észak-Korea föld-föld és föld-levegő rakétákat helyezett kilövőállásba, kijelentve, hogy amennyiben az amerikai–dél-koreai csapatok megsértik felségterületét, azonnal katonai csapást hajt végre.[10]

Nemzetközi reakciók

[szerkesztés]
  •  Amerikai Egyesült Államok elítélte az Észak-Korea által végrehajtott támadást és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a háborús provokációval. Washington hangsúlyozta, hogy elkötelezett Dél-Korea védelmében és a térség katonai egyensúlyának fenntartásában.
  •  Oroszország önmérsékletre szólította fel a feleket és kihangsúlyozta, hogy a két ország közti vitákat diplomáciai úton kell megoldani.
  •  Kína külügyminisztériuma szerint mindkét országnak többet kéne tennie a békéért. A kínai külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy folytatni kéne az Észak-Korea nukleáris leszerelését célzó tárgyalásokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. China calls for emergency talks amid Korea crisis”, BBC News, 2010. november 28. (Hozzáférés: 2010. december 5.) 
  2. 연평도 포격당시 북한군 5명 전사...'영웅'칭호 받아. 조선일보, 2010. december 28.
  3. 김정은, 연평도 포격 사망 5명에 영웅 칭호
  4. “연평도 대응사격 북한군 5명 사망… 김정은, 영웅칭호”
  5. Archivált másolat. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  6. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=349354[halott link]
  7. Archivált másolat. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  8. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=349869[halott link]
  9. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=349565[halott link]
  10. Archivált másolat. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 29.)

Források

[szerkesztés]