Ugrás a tartalomhoz

Izobutanol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izobutanol
IUPAC-név 2-metilpropán-1-ol
Szabályos név 2-metil-1-propanol
Más nevek izobutil-alkohol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 78-83-1
RTECS szám NP9625000
SMILES
CC(C)CO
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H10O
Moláris tömeg 74,12 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 0,80 g/cm³[1]
Olvadáspont -107,8 °C[1]
Forráspont 108 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 95 g/l, 20 °C[1]
Viszkozitás 3,95 centipoise 20°C-on
Gőznyomás 11,8 mbar (20 °C), 73,4 mbar (50 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[2]
NFPA 704
3
1
0
 
R mondatok R10, R37/38, R41, R67[2]
S mondatok (S2), S7/9, S13, S26, S37/39, S46[2]
Lobbanáspont 27 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet 430 °C[1]
LD50 2460 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkoholok izopropanol, etanol, 2-butanol
Rokon vegyületek aceton, propilén, diizopropil-éter
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az izobutanol (vagy izobutil-alkohol, 2-metil-1-propanol, 2-metilpropán-1-ol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. Primer alkohol, hidroxilcsoportja láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az n-butanol, a szek-butanol és a terc-butanol.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Vízben, etanolban és dietil-éterben oldódó, színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Gyúlékony vegyület, a lobbanáspontja körülbelül 27 °C. Az alkoholok általános reakcióit mutatja: karbonsavakkal észtereket képez, illetve dehidrogénezéssel aldehiddé alakul.

Előfordulása a természetben

[szerkesztés]

A természetben észterei alakjában található meg, ezek az észterek gyümölcsök ízanyagai.

Előállítása

[szerkesztés]

A keményítő alkoholos erjedésekor keletkező úgynevezett kozmás olajok alkotórésze. Ezekből frakcionált desztillációval nyerhető ki. Előállítható a szintézisgázból is katalizátor jelenlétében, a metanol ipari előállításához hasonló módon.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az izobutanol kiindulási anyagként szolgál szerves kémiai szintéziseknél, például észterek és lágyítók előállítására használják.[1] Oldószerként is alkalmazzák, főként a lakkiparban.

Források

[szerkesztés]
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i Az izobutanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 26. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. a b c Az izopropanol (ESIS)[halott link]

Lásd még

[szerkesztés]