Hormuzi-szoros

Hormuzi-szoros
Műholdas képe
Országok	Irán  Omán  Egyesült Arab Emírségek
Elhelyezkedése
Hormuzi-szoros Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 26° 36′, k. h. 56° 30′26.6, 56.526.600000°N 56.500000°EKoordináták: é. sz. 26° 36′, k. h. 56° 30′26.6, 56.526.600000°N 56.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hormuzi-szoros témájú médiaállományokat.

A Hormuzi-szoros (arabul: مَضيق هُرمُز átírva: Maḍīq Hurmuz, perzsául: تَنگِه هُرمُز átírva: Tangeh-ye Hormoz) a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros.

Északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget húzódik; utóbbin Omán osztozik az Egyesült Arab Emírségekkel.

Szélessége mintegy 40 km, hossza körülbelül 60 km. Ez lehetővé teszi, hogy a világ legnagyobb kőolajtankerei is áthaladhassanak rajta.^[1]

A szorosban több kisebb-nagyobb sziget található, a legjelentősebbek Kesm és Hormuz — a szoros ez utóhbiról kapta közkeletű nevét.

Stratégiai jelentősége igen nagy, mivel ezen a tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint 1/3-a.^[2] A kőolaj és a finomított termékek mennyisége 2024-ben közel 21 millió hordó colt naponta. Ezen belül egyre nő a cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya. Az LNG jó részét a Malaka-szoroson át Kelet-Ázsiába szállítják.^[1]

Szállított mennyiség, millió t/nap:^[1]

fajta — kőolaj — finomított termék

• 2018: 16,5 — 4,9

• 2019: 15,2 — 4,9
• 2020: 13,7 — 4,8
• 2021: 14.0 — 4,9
• 2022: 15.6 — 5,5
• 2023: 14,9 — 5,9

A legnagyobb olajexportőrök a Perzsa-öböl országai:

• Szaúd-Arábia,

• Kuvait,

• Egyesült Arab Emírségek,

• Irak,

• Irán-

A legnagyobb importőrök:

• Kína,

• India,

• Japán és

• Dél-Korea.

2023-ban az itt átszállított olaj 83 százaléka került ázsiai piacokra.^[1]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Strait of Hormuz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• „2 oil tankers were damaged in possible attacks in the Gulf of Oman”, Vox, 2019. június 13. 
• The Strait of Hormuz is the world's most important oil transit chokepoint. U.S. Energy Information Administration, 2012. január 4. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
• Jon M. Van Dyke. Transit Passage Through International Straits, The Future of Ocean Regime-Building. University of Hawaii, 216. o.. DOI: 10.1163/ej.9789004172678.i-786.50 (2008. október 2.). ISBN 9789004172678 
• Viktor Katona: How Iran Plans To Bypass The World's Main Oil Chokepoint. Oilprice.com. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
• ↑ G7 Zéróosztó: Gajda Mihály: A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ