Ugrás a tartalomhoz

Hematit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gumós hematit

A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike. Változatai: vascsillám, szpekularit.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

[szerkesztés]

A hematit általában karbonátok (dolomit) vagy szilikátok elegyében fordul elő. Az alábbi adatok a vegytiszta ferrioxidra vonatkoznak. Így például sűrűsége (halmazsűrűsége) 2,5-től 3,02 g/cm³ (2500-3020 kg/m³) között változhat. [1]

  • Képlete: Fe2O3
  • Szimmetriája: trigonális, vaskos vagy tömött gömbhalmaz tömegek, mikrokristályokban.
  • Sűrűsége: 4,9-5,3 g/cm³.
  • Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: nincs.
  • Törése: kagylós vagy földes.
  • Színe: acélszürke, vasfekete vagy vörösbarna.
  • Fénye: félfémes, de kristályok felülete fémes.
  • Átlátszósága: vékony lemezei vörösen áttetszőek, egyébként opak.
  • Pora: meggypiros. Nem mágneses, csak izzítás után.
  • Elméleti vastartalma: 70,0%.[* 1]
  • Mágneses szuszceptibilitása 6,5-3 (paramágneses)
  • Morin átmenet TM=-13°C (alatta antiferromágneses)
  • Curie hőmérséklet TC = 675°C

Nevének eredete

[szerkesztés]

Az elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy. Az '50-es években az Amerikai Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.

Keletkezése

[szerkesztés]
Dísztárgy hematitból

Elszórtan megtalálhatjuk egyes likvidmagmás érctelepekben, illetve pegmatitokban. Keletkezik szkarnos folyamatokban, hidrotermásan, epimetamorfózis eredményeként és másodlagosan is – mindig olyankor, amikor az oxigén parciális nyomása nagy, a vízgőzé pedig kicsi. Több magmás kőzetben kőzetalkotó ásvány. A jobb minőségű vasércek közé tartozik. Fémes, vaskos tömegét ékszerként (bizsu) és dísztárgyként is használják jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt. Az ezoteriában nagy jelentőséget tulajdonítanak neki.

Előfordulása

[szerkesztés]

A legtöbb magmás kőzet járulékos elegyrésze – a magnetittel, limonittal, ilmenittel, sziderittel együtt fordulhat elő. Telepeit hazánkhoz közel Ukrajnában és Oroszországban, az Ural hegységben találhatjuk. Hatalmas telepei vannak az Amerikai Egyesült Államok Tennessee, Utah, Wisconsin és Michigan államaiban, Kanadában Új-Skóciában és Quebecben, Brazília Minas Gerais államában, Svájcban és az angliai Cumberlandben. Sokáig bányászták Elba szigetén.

Előfordulásai Magyarországon

[szerkesztés]

Apró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken, Rudabányán vascsillámos alakjában pedig elsődleges ércként Úrkúton, a Velencei-hegységben és Szarvaskőn találták meg. Kisebb előfordulásait bányászták Tornaszentandráson és Uppony határában, ahol 70% tisztaságú hematitot is találtak. Budapesten a Remete-hegyi kőfejtőben a mészkövet hematitos-limonitos kéreg vonja be.

Rokon ásványfajok

[szerkesztés]

ilmenit, cinnabarit

Kísérő ásványok

[szerkesztés]

limonit, ilmenit, magnetit, sziderit

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. kémiai összetevői alapján, tömegtörtben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vadde Rames, K. Pradeep Kumar: Estimation of bulk density (A halmazsűrűség becslése). Andhra University. Procedia Earth and Planetary Science (Sciencedirect), 2015. (Hozzáférés: 2024. június 1.)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Hematite
A Wikimédia Commons tartalmaz Hematit témájú médiaállományokat.
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974