Ugrás a tartalomhoz

Híd a Kwai folyón (regény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Híd a Kwai folyón
SzerzőPierre Boulle
Eredeti címLe Pont de la Rivière Kwai
Nyelvfrancia
Témamásodik világháború
Műfajtörténelmi regény
Kapcsolódó filmHíd a Kwai folyón
Kiadás
Kiadás dátuma1952
FordítóRubin Péter
Média típusakönyv
Oldalak száma172 (1979)
ISBNISBN 9630714930 (1979)
SablonWikidataSegítség

A Híd a Kwai folyón (Le pont de la rivière Kwaï) Pierre Boulle 1952-ben megjelent regénye. Bár az elbeszélt események fiktívek, a regény a burmai vasút 1942 és 1943 közötti megépítésén alapul. Egy csoport brit hadifogoly történetét írja le, akiket a második világháború idején a Japán Birodalmi Hadsereg arra kényszerített, hogy vasúti hidat építsenek. A regény 1952-ben elnyerte a Sainte-Beuve-díjat(wd).

Történelmi háttér

[szerkesztés]

A 424 km-es vasútvonalat a japánok készíttették kényszermunkával brit, holland és amerikai hadifoglyokkal. A megszállók 16 hónap alatt lettek kész a munkálatokkal, melyet 1945-ben a szövetségesek bombázásai leromboltak. A rossz bánásmód miatt "halál vasútvonala" építése közben a hadifoglyok közül 13 ezren, a helyi kényszermunkások közül 80–100 ezren haltak meg.

Pierre Boulle

[szerkesztés]

A fiatal tartalékos tiszt – eredetileg villamosmérnök –, korábban a gaulle-isták Kínában működő titkosszolgálatának tagja volt. 1942-ben útnak indult a Nam-Na folyón, hogy eljusson Hanoiba. Ott fel akarta venni a kapcsolatot a helyi antifasisztákkal. Ám elfogták, és több mint két évet börtönben töltött, míg sikerült megszöknie. A hátsó-indiai dzsungelt a háború alatt kiválóan megismerte.

Történet

[szerkesztés]

A regény cselekménye a második világháború idején játszódik Thaiföldön. Egy fogságba esett brit ezred története, akiknek vasúti hidat kell építeniük a Kwai folyón, hogy létrejöjjön a vasúti összeköttetés Bangkok és Rangoon között. A japánok azt követelik, hogy minden férfi, beleértve a tiszteket is, végezzen fizikai munkát. A foglyok parancsnoka a becsületes és megtörhetetlen Nicholson ezredes, aki nem hajlandó beleegyezni, hogy a tisztek együtt dolgozzanak a közkatonákkal. A japán táborparancsnok, Saito ezredes hiba kínozza meg a brit ezredest, nem tudja megtörni, az továbbra is makacsul ragaszkodik az elveihez, végül sikerrel jár. Mivel a jelenlévő japánok keveset értenek a hídtervezéshez, ráadásul még a foglyok munkáját sem tudják rendesen megszervezni, Nicholson és tisztjei átveszik az építkezés irányítását. Az ezredes és embereinek kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően a hidat időben és jó minőségben felépítik.

Egy közeli thaiföldi faluban landol a Calcuttából útnak indult brit kommandó, amelynek egyetlen célja, hogy lerombolja a folyón átívelő fontos hidat. A háromtagú csapat azt tervezi, hogy felrobbantják a hídoszlopokat.

A végzetes napon, amikor az elkészült híd átadására készülnek, a robbanóanyagok már a helyükön vannak. Nicholson ezredes a híd körüli utolsó járőrözése során különösen alaposan átvizsgálja a hidat, a folyó apadása miatt észreveszi a robbanóanyagokat és a hozzájuk tartozó elektromos vezetékeket. A vonat ugyan kisiklik, de a híd tönkretételét meghiúsítják, a kommandó két tagját elfogják. A csoport harmadik tagja aknavetőtűzzel borítja be a környéket.

Nicholson ezredes dilemmája

[szerkesztés]

A híd építése a professzionalizmus és a személyes integritás megőrzésének szimbóluma a fogoly Nicholson ezredes, a büszke perfekcionista számára. Ellenáll Saito, a japán hadifogolytábor felügyelője kíméletlen szadizmusának, majd elérve célját torz kötelességtudatból segíteni fogja az ellenséget. Miközben a szövetségesek kívülről a híd lerombolásáért küzdenek, Nicholsonnak el kell döntenie, melyiket áldozza fel: a hazaszeretetét vagy a büszkeségét.

Szereplők

[szerkesztés]
  • Nicholson ezredes, brit katonatiszt, a hadifoglyok parancsnoka
  • Saito ezredes, japán táborparancsnok
  • Clipton, orvos őrnagy
  • Hughes őrnagy
  • Reeves mérnök százados
  • Green ezredes, a 316-os különítmény parancsnoka
  • Shears őrnagy, a kommandó parancsnoka
  • Warden százados, a keleti nyelvek professzora
  • Joyce kadét, fiatal ügynök, civilben műszaki rajzoló
  • Harper főhadnagy
  • japán mérnök

Kiadások magyar nyelven (válogatás)

[szerkesztés]
  • Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2008
  • Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
  • Híd a Kwai folyón; ford., utószó Rubin Péter; Európa, Bp., 1966; 1969, 1979, 1993

Hangoskönyv

[szerkesztés]

Filmváltozat

[szerkesztés]
  • A regény alapján 1957-ben készült film hét Oscar-díjat nyert, és az IMDb rangsorában az 57. helyre került.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]