Ugrás a tartalomhoz

Gornja Vrijeska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornja Vrijeska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállásfalu
Irányítószám43508
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség34 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 17° 17′ 18″45.625641°N 17.288445°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 17° 17′ 18″45.625641°N 17.288445°E
SablonWikidataSegítség

Gornja Vrijeska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 45, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati részén, a Drenovac és Vrieska-patakok közötti magaslaton fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét a Vrijeska-patakról, az pedig a hegyi pereszlény horvát nevéről (vrijesak) kapta. Területe már a régmúltban is lakott volt, ezt bizonyítják a „Bijelo brdo” nevű régészeti lelőhely leletei. A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az itteni birtokokat 1760-tól vásárolta meg gróf daruvári Jankovich Antal Pozsgega vármegye alispánja, később főispánja és János nevű testvére. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vrieska” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vrieszka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vrieszka” néven 26 házzal és 241 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 245, 1910-ben 363 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a szerb, 10%-a cseh, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején az 1991 szeptemberében Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegységbe húzódtak vissza. Október 8-án a horvát erők heves harcok után ellenőrzésük alá vették Gornja Vrijeskát is, a harcokban több mint tíz szerb vesztette életét. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. 2011-ben a településnek 42 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 370 354 238 283 363 340 409 390 373 354 301 267 210 31 42

(1880-ig Vrijeska néven, Donja Vrijeska lakosságával együtt.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]