Frankenstein (film, 1994)

Ez a szócikk az 1994-es filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Frankenstein (egyértelműsítő lap).

Mary Shelley: Frankenstein (Mary Shelley's Frankenstein)
1994-es japán–amerikai film
Rendező	Kenneth Branagh
Producer	Francis Ford Coppola James V. Hart John Veitch
Alapmű	Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz
Műfaj	romantikus film horrorfilm sci-fi film filmdráma regény alapján készült film
Forgatókönyvíró	Frank Darabont Steph Lady
Főszerepben	Kenneth Branagh Robert De Niro Ian Holm Helena Bonham Carter Tom Hulce Aidan Quinn John Cleese Richard Briers Hugh Bonneville
Zene	Patrick Doyle
Operatőr	Roger Pratt
Vágó	Andrew Marcus
Jelmeztervező	James Acheson
Díszlettervező	Tim Harvey
Gyártás
Gyártó	TriStar Pictures
Ország	Egyesült Királyság  Japán  USA
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Svájc Pinewood Studios
Játékidő	123 perc
Költségvetés	45 millió $ (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó	TriStar Pictures
Bemutató	1994. november 4.
Korhatár	R
Bevétel	22 006 296 $ 90 000 000 $[2]
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mary Shelley: Frankenstein (eredeti cím: Mary Shelley's Frankenstein) 1994-ben bemutatott filmdráma Kenneth Branagh rendezésében, Mary Shelley azonos című regényének adaptációja. A rendező a tőle megszokott módon sehol sem tért el az eredeti mű cselekményétől, és térben és időben sem változtatott a történeten. Branagh Victor Frankenstein szerepét is magára osztotta, a szörnyszülött megformálója pedig Robert De Niro volt.

A fiatal Victor Frankenstein Genfben kémiát és biológiát tanuló tehetséges ifjú, aki elektromossággal kísérletezik. Célja egy érző, emberi lényt megteremteni. Mivel teremtményéhez csak holttesteket tud felhasználni, ezért az összefércelt lénynek borzasztó külseje lesz, melytől még a teremtője is elborzad. Elpusztítani képtelen, ezért sorsára hagyja a laboratóriumban.

A lény fázik és fél, nem érti az őt körülvevő világot, és elbujdosik a bajor erdőkben, ahol egy kis család életének lesz néma kísérője. Tanul tőlük, és amikor nem látják őt segít nekik kivételes fizikumával. Hosszas tépelődést követően felfedi magát az emberek előtt, reméli, hogy befogadják, ők azonban megrémülnek tőle és elkergetik, majd egy gyilkosságot is elkövet akaratlanul. Végül a köpenye zsebében talált notesz segítségével felkeresi teremtőjét, aki ígéretet tesz neki, hogy nőt teremt mellé, hogy ne legyen egyedül magányában. Viszont Frankenstein később meggondolja magát, és félbeszakítja munkáját.

A lény dühében bosszút fogad, most már szántszándékkal öl: méghozzá Frankenstein legjobb barátját, Clervalt, majd ő tesz ígéretet teremtőjének, hogy jelen lesz a nászéjszakáján. Így is tesz, minden elővigyázatosság ellenére elpusztítja a fiatalasszonyt, kivágja a szívét. Vad hajsza veszi kezdetét. Frankenstein egészen az Északi-sarkig követi teremtényét, de mielőtt rátalálna, végkimerültség végez vele Walton kapitány hajóján.

A film az Amerikai Egyesült Államokban anyagilag megbukott, de a tengerentúli bevételekkel együtt már nyereséges volt. Kritikai szempontból is vegyes fogadtatást kapott.^[5]

• 1995: BAFTA-díj, legjobb látványtervezés jelölés: Tim Harvey
• 1995: Oscar-díj, legjobb smink és maszk jelölés

• Frankenstein a PORT.hu-n (magyarul)
• Frankenstein az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Frankenstein az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Frankenstein a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Frankenstein a Box Office Mojón (angolul)

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!