Ugrás a tartalomhoz

Frank Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frank Tibor
(Tibor Frank)
Született1948. február 3.[1]
Budapest
Elhunyt2022. szeptember 15. (74 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frank Tibor (Budapest, 1948. február 3.2022. szeptember 15.) történész, amerikanista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa, az MTA rendes tagja. Az új- és jelenkori egyetemes történelem tanára és kutatója.

Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait történelem–angol szakon a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán (1966–1971) kezdte és Cambridge-ben (Christ’s College, 1969, Darwin College 1980–81) folytatta. Bölcsészdoktor (1973), a történettudomány kandidátusa (1979), habilitált doktor (1996), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező tagja (2013), rendes tagja (2019).

1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 1997-től az ELTE Amerikanisztika Tanszék professzora, 2018-tól professor emeritus. 1994 és 2001, valamint 2006 és 2014 között az ELTE Angol–Amerikai Intézet igazgatója, 2000-től az ELTE Amerikanisztika PhD-program vezetője. Az ELTE Tudományos Tanácsának tagja (2015–19), a Corvinus Egyetem Tudományos Tanácsának tagja (2017). Egyetemi munkája mellett 1974–75-ben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1984–86-ban a művelődési miniszter tudományos titkára is volt.

Az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke (2017–), a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj II. kollégiumának elnöke (2016–), az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának tagja (2014–). Az MTA Modern Filológiai Társaságának alapító-főtitkára (1983–1996), majd 2007-ig alelnöke. 1994–2001 között társelnöke, 2004-től tiszteletbeli elnöke az Amerikanisták Magyarországi Társaságának; 2007–2015 között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, 2015-től a Századok főszerkesztője volt.

1994–2001 között tagja volt a European Association for American Studies igazgatóválasztmányának. Tagja a Historical Abstracts (Santa Barbara-Oxford, 1989–93, 2000–), a Nationalities Papers (New York, 1989–2009), a European Journal of American Culture (Nottingham, 1998–), a Polanyiana (Budapest, 1994–), az Appraisal (2010–), az Öt Kontinens (Budapest, 2011–) és a Külügyi Szemle (Budapest, 2011–) tanácsadó testületének, illetve szerkesztőbizottságának. 2008-tól 2013-ig alapító főszerkesztője az ELTE BTK Trefort-kert, illetve Trefort Campus című magazinjának.

Tagja a Magyar–Amerikai Fulbright Alapítvány kuratóriumának (1999–2002, 2009–2011, 2013–), elnöke 2010–2011 és 2017–. A Royal Historical Society (London) tagja (2006). Az Osztrák Tudományos Akadémia „The North Atlantic Triangle" bizottságának tagja (2018). Frank Hadlerrel (GWZO, Lipcse) 2003 és 2008 között témavezető volt a European Science Foundation „Representations of the National Past in Europe” c. programjában („Overlapping National Histories” c. team); az ebből elkészült nemzetközi tanulmánykötet társszerkesztésében a Palgrave Macmillan kiadó Writing the Nation c. nyolckötetes sorozatában jelent meg (2011).

Vendégoktatói és -kutatói munkája

[szerkesztés]

Fulbright-vendégprofesszor a University of California Santa Barbara-i campusán (UCSB) és a UCLA-n (Los Angeles) (1988–1990), NEH Distinguished Visiting Professor a University of Nevada-Renón (1990–91). 1988 és 1997 között a nyári szemeszterekben a UCSB-n tanított, 1994-ben létrehozta itt a „The New Europe” programot, melyet 1997-ig vezetett. Rendszeresen tanít közép-európai és magyar történelmet, előbb a University of California Education Abroad Programjában Budapesten (1992–2008), majd a Chicago-központú IES Abroad Vienna hallgatóinak Bécsben (1999–). A New York-i Columbia Egyetem történész vendégprofesszora (2001, 2007, 2010). 2003–04-ben a berlini Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte vendégkutatója volt.

Kutatási területei

[szerkesztés]
  • Külföldi és hazai nemzetkép, image, sztereotípiák, külpropaganda (az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve Magyarország brit és amerikai megítélése; törekvések a külföldi Magyarország-kép befolyásolására [Kossuth Lajos, gróf Bethlen István]; nemzetközi propaganda)
  • A diktatórikus elnyomás eszközei és működése (titkosrendőrség és cenzúra; a Habsburg-birodalom nemzetközi titkosszolgálata; az 1848–49-es forradalmakat követő nemzetközi emigráció élete, különös tekintettel Kossuth Lajos szerepére; nácitlanítás Németországban)
  • Ki- és bevándorlás és a „faji“ kérdés (a Monarchiából kiáramló tömeges emigráció; a magyar-amerikai intellektuális emigráció kérdései; lépcsőzetes és láncmigráció; a brain-drain korai története; tudósvándorlás; antiszemitizmus és migráció)
  • Transzatlanti és európai kapcsolatkutatások (az osztrák–magyar és magyar kapcsolatok az angolszász világgal; a két világháború közötti időszak amerikai–magyar diplomáciai kapcsolatai; a weimari Németország s különösen Berlin szerepe a transzatlanti folyamatban; német–magyar kulturális és tudományos kapcsolatok a két világháború között; Magyarország nemzetközi kapcsolatai; az Egyesült Államok és Európa: kölcsönhatások és kapcsolatok; az angol és a német: nemzetközi nyelvek és nyelvpolitikák)
  • Zenei és irodalmi szalonok, nők és politika az Osztrák–Magyar Monarchiában
  • „Átfedő” nemzeti történetírások

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

Könyvei, tanulmányai eddig tizenegy országban jelentek meg.[5][6]

Monográfiák

[szerkesztés]
  • The British Image of Hungary 1865-1870 (Budapest: L. Eötvös University, 1976), 369 o.
  • Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892 (Budapest: Akadémiai Kiadó 1985), 330 o.
  • Aru bomeisha no henshin: Zerufi Gusutaavu Den (Tokyo: Sairyu Sha, 1994), 381 o.
  • From Habsburg Agent to Victorian Scholar: G. G. Zerffi 1820 – 1892 (New York: Columbia University Press, 2000), 469 o. 
  • Ein Diener seiner Herren: Werdegang des österreichischen Geheimagenten Gustav Zerffi (1820–1892) (Wien – Köln – Weimar: Böhlau Verlag, 2002), 315 o.
  • Picturing Austria-Hungary: The British Perception of the Habsburg Monarchy 1865 – 1870 (New York: Columbia University Press, 2005), 444 o. 
  • Double Exile: Migrations of Jewish-Hungarian Professionals through Germany to the United States 1919–1945[7] (Oxford: Peter Lang, 2009), 501 o.
  • Szabadság és felelősség: Az Egyesült Államok és a németországi nácitlanítás a második világháború után[8] (Akadémiai székfoglaló, 2013) (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2014), 91 o.
  • Kettős kivándorlás. Budapest, Berlin, New York, 1919-1945 (1. kiadás, Budapest: Gondolat, 2012, 2. javított, bővített kiadás; Budapest: Gondolat, 2015), 389 o.
  • Viktória királynő kezeihez. Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870 (Budapest: Gondolat, 2019), 352 o.

Tanulmánykötetek

[szerkesztés]
  • Marx és Kossuth (Budapest: Magvető, 1985), 165 o.
  • Ethnicity, Propaganda, Myth-Making: Studies on Hungarian Connections to Britain and America 1848–1945 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999), 391 o.
  • ハンガリー西欧幻想の罠  –  戦間期の親英米派と領土問題 Hangarii Seiou-Gensou no Wana – Senkanki no Kaneibeiha to Ryoudomondai [Magyarország a nyugati illúzió csapdájában – A brit- és Amerika-barátok, valamint a területi kérdés a háború alatt][9] (Tokyo: Sairyu Sha, 2008), 183 o.
  • Britannia vonzásában (Budapest: Gondolat, 2018), 306 o.
  • Amerika világai (Budapest: Gondolat, 2018), 600 o.

Tankönyvek

[szerkesztés]
  • Tibor Frank and Tamás Magyarics: Handouts for British History: A Study Guide and Workbook (1st ed. 1992, 3rd ed. Budapest: Tankönyvkiadó, 1994), 329 o.
  • Tibor Frank and Tamás Magyarics: Handouts for U.S. History: A Study Guide and Workbook (2nd ed. Budapest: PANEM, 1999, 479 o.; 3rd revised ed. Budapest: Antall József Tudásközpont, 2018, 663 o.)

Szerkesztett kötetek

[szerkesztés]
  • Erzsébet Perényi and Tibor Frank, eds: Studies in English and American, Vol. 2 (Budapest: Eötvös University, 1975), 472 o.
  • Tibor Frank and Erzsébet Perényi, eds: Studies in English and American, Vol. 3 (Budapest: Eötvös University, 1977), 251 o.
  • Studies in English and American, Vol. 4 (Budapest: Eötvös University, 1978), 283 o.
  • Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925-1945 (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1975), 438 o.
  • Frank Tibor és Hoppál Mihály szerkesztésében: Hiedelemrendszer és társadalmi tudat (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1980), 341 + 301 o.
  • The Origins and Originality of American Culture (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984), 801 o.
  • Values in American Society (Budapest: ELTE, 1995), 270 o.
  • Roosevelt követe Budapesten. John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései 1934-1941 (Budapest: Corvina Kiadó, 2002), 351 o.
  • Discussing Hitler: Advisers of U.S. Diplomacy in Central Europe, 1934 – 1941 (Budapest – New York: CEU Press, 2003),
  • Ever Ready to Go: The Multiple Exiles of Leo Szilard, Vols. 1-3[10] (Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte, 2004), 447 o.
  • George Pólya and the Heuristic Tradition[11] (Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte, 2004), 210 o.
  • Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2004), 405 o.
  • John F. Montgomery: Magyarország, a vonakodó csatlós, 2. kiadás (Budapest: Zrínyi Kiadó, 2004), 335 o.
  • Gál István: Magyarország és az angolszász világ (szerkesztette: Frank Tibor, Gál Ágnes és Gál Julianna) (Budapest: Argumentum Kiadó – OSZK, 2005), 947 o.
  • Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831-1892 (Budapest: Argumentum Kiadó, 2006), 693 o.
  • Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2007), 366 o.
  • Zwischen Roosevelt und Hitler. Die Geheimgespräche eines amerikanischen Diplomaten in Budapest 1934–1941[12] (Berlin: Duncker & Humblot, 2009), 401 o.
  • Frank Tibor és Károly Krisztina szerkesztésében: Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón (Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009), 438 o.
  • Frank Tibor és Károly Krisztina szerkesztésében: Gateways to English: Current Hungarian Doctoral Research (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2010), 376 o.
  • Tibor Frank and Frank Hadler, eds: Disputed Territories and Shared Pasts: Overlapping National Histories in Modern Europe (Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2011), 430 o.
  • Németföldről Németországba. Magyar kutatók tanulmányai a német történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2012), 364 p
  • Frank Tibor és Károly Krisztina szerkesztésében: 125 éves a budapesti angol szak. Doktorandusztanulmányok (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012), 158 p
  • Frank Tibor és Károly Krisztina szerkesztésében: Az angol tudománya. 125 éves az egyetemi angol szak, 1886-2011 (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013), 360 o.
  • Az orosz birodalom születései. Magyar kutatók tanulmányai az orosz történelemről (Budapest: Gondolat, 2016), 414 o.
  • Angol-amerikai történelmi tanulmányok, 1-2.; Gondolat, Budapest, 2018
    • 1. Britannia vonzásában
    • 2. Amerika világai
  • Viktória királynő kezeihez. Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben, 1865–1870; Gondolat, Budapest, 2019
  • Szalonvilág. A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században; Rózsavölgyi, Budapest, 2020

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • C. E. Eckersley díj (1970)
  • Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1972)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2001)
  • Országh László-díj (Magyar Anglisztikai Társaság és Debreceni Egyetem, 2000)
  • Humboldt Forschungspreis (Humboldt Díj) (2002)
  • Pro Universitate emlékérem (ELTE, 2002)
  • Pro Neophilologia in Hungaria érdemérem (MTA Modern Filológiai Társaság, 2002)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (2005)
  • Pro Facultate Philosophiae-díj (ELTE BTK, 2011)
  • Eötvös-gyűrű (ELTE Szenátusa, 2017)

Családja

[szerkesztés]

Nős, felesége F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, c. egyetemi tanár, fia Frank Benedek közgazdász, két unokája Bálint (2007) és Benjámin (2011).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Frank Tibor honlapja Archiválva 2014. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • „Minden gondolatomra számtalan másik árnya hull…” Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára. Szerkesztette Magyarics Tamás és Lojkó Miklós (Budapest: Prime Rate, 2008), 250 p.
  • Kivándorlások. J. Győri László interjúja Frank Tiborral, Élet és Irodalom, http://www.es.hu Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 2012. augusztus 17.
  • Emigránscsoportok életrajza – Beszélgetés Frank Tiborral, http://www.konyv7.hu 2012. szeptember 4.
  • Történészek története. Kutatók hivatásukról, pályájukról, eredményeikről. Szerk. Czeferner Dóra, Szőts Zoltán Oszkár, Szőts-Rajkó Kinga (Budapest: Fakultás Kiadó – Újkor Alapítvány, 2018), 77-90.
  • Az emberi sors és a történelem kereszteződésében. Tanulmánykötet Frank Tibor 70. születésnapjára; szerk. Kenyeres János et al.; ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet, Budapest, 2018
  • Benczik Vera és Nagy Péter Tibor: Társadalomtudósok három rendszerváltás idején - beszélgetés a hetven éves Frank Tiborral  https://archive.org/details/Frank_Tibor_70