Ugrás a tartalomhoz

Eilat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eilat
Eilat címere
Eilat címere
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzethívószám08
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség51 935 fő (2019)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°EKoordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°E
{{{helyi név}}} weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat.
Eilat, 1947-1953
Eilat, 1947-1953

Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén. Innen vezet Izrael az Indiai-óceán felé vezető kijárata. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Izrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.

Éghajlat

[szerkesztés]
Eilat éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,323,026,031,035,739,040,440,037,333,027,723,031,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)10,411,814,618,422,525,227,327,425,221,816,312,019,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)43321000042524
Havi napsütéses órák száma2292372512733193243473472912822462173363
Forrás: Israel Meteorological Service


Népesség

[szerkesztés]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1951 és 2019 között
Lakosok száma
529
3200
10 400
14 000
19 500
25 600
37 075
44 500
47 700
51 935
1951195819661973198119891997200420122019
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]

Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.[3] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.[4]

Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,[5] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.[6] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.[7]

A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.

Középkor

[szerkesztés]

A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.[8]

A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,[8] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.

Modern kor

[szerkesztés]

Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.[8] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.[8]

Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.

Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Tengeralatti Obszervatórium - a Korallvilág Víz Alatti Obszervatórium és Akvárium. A tenger élővilágát csodálhatják meg a látogatók, a hatalmas ablakokkal ellátott obszervatóriumból. 23 akváriumban látható a Vörös-tenger egzotikus élővilága. A cápákat üvegen át és a medencéjük fölé épített hídról is megfigyelhetjük. [2]
  • Delfin-part. A látogató megnézheti, hogyan etetik és idomítják a delfineket. Lehetőség van delfinek simogatására, illetve műsoruk megtekintésére.
  • Üvegfenekű csónakok kikötője. Az üvegaljú hajóval érdemes körbehajókázni a korallszigeteket.
  • A King City-ben szórakozva ismerhetnek meg bibliai történeteket.
  • Botanikus kert a város északi szélén.[9]

A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.

Szórakozóhelyek

[szerkesztés]
  • Ice Mall Eilat

A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.

Környék

[szerkesztés]
  • Timna Valley Park a várostól kb. 25 km-re északra.
    • Kőrézkori rézbánya járatai (A világ egyik legrégibb bányajáratait tárták fel.[10])
    • A Salamon király oszlopainak nevezett sötétvörös homokkőoszlopok. Az erózió hatására különleges formák alakultak ki.
    • A bibliai szent sátor élethű modellje
  • A Vörös-szurdok (Red Canyon) [11] a várostól kb. 20 km-re, az egyiptomi határ közelében.
Az Eilati-hegyek legszebb helye vörös színű núbiai homokkő faláról kapta a nevét. Festői kősivatag közepén érjük el a lejtősen a szurokba vezető vádit. Másfél órás kirándulás. [2]

Galéria

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Panoráma

[szerkesztés]
Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat

Hivatkozások

[szerkesztés]