Burmai nyelv

Burmai (írott burmai) (beszélt burmai)
Beszélik	Mianmar (Burma), Thaiföld, Malajzia, Szingapúr
Beszélők száma	32 millió fő
Nyelvcsalád	sino-tibeti    tibeto-burmai     lolo-burmai      burmis       déli
Írásrendszer	burmai ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Mianmar
Nyelvkódok
ISO 639-1	my
ISO 639-2	mya (T)bur (B)
ISO 639-3	mya
A Wikimédia Commons tartalmaz Burmai nyelv témájú médiaállományokat.

A burmai nyelv (burmai írással: မြန်မာဘာသာ) a kínai-tibeti vagy másképpen a sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik, annak tibeti-burmai ágához sorolják. Burmai neve bama. Mianmar államnyelve, jelenlegi elnevezését az ország korábbi (1989 előtti) neve, Burma után kapta.

Anyanyelvi beszélőinek száma 30 millió, az ország lakosságának 55%-a, ehhez még 3 millió kétnyelvű nemzetiségi lakos járul, Bangladesben pedig 240 000 burmai él.

A burmai legkorábbi nyelvemlékei, amelyeket kezdetben pálmalevelekre írtak, az 1. századból valók.

Az alaktan szempontjából nem bonyolult, grammatikai viszonyok kifejezésében gyakran támaszkodik mondattani eszközökre.

A főnév

A főneveken nincs jelölve nyelvtani nem, szükség esetén külön morfémával lehet utalni a természetes nemre, ilyen a jelölő. A jelölőt többes szám kifejezésére is használják. Bizonyos nyelvtani funkciókat, eseteket a főnév után álló segédszóval fejeznek ki, ilyenek pl.: -ko (irány/tárgy), -hma (hely).

Számnevek

A régió sok nyelvéhez hasonlóan (pl.:kínai) a számneveket az általuk módosított főnevekhez számlálószavak kapcsolják.

Igék

Az igék egy vagy két morfémából állnak. Szám és személy tekintetében nem ragozzák. A tagadást ige előtt tagadószócskával fejezik ki. A mondat modalitását külön igék jelenítik meg.

Mint elszigetelő nyelv két zenei hanglejtés áll szemben egymással, összesen négy nem fonologikus változattal. Alakrendszerében névutókkal és előragokkal fejezik ki a mondatbeli viszonyokat. Szókincsére egyrészt a buddhista vallást és kultúrát közvetítő indiai eredetű páli, másrészt a mon néppel való évszázados szomszédság következtében a mon nyelv hatott. A burmai írás indiai bráhmi eredetű, szintén a páli közvetítésével került a burmai néphez.

A legkorábbi nyelvemlékek Kr. u. 100 körülről származnak, alapjuk a mon írás. A 12. századig az udvar nyelve a mon volt. A papír megjelenése előtt pálmalevelekre írták, melyet kötegbe fogva őriztek. A nyelv történetében fontos szerepet játszott a páli nyelv, ennek okán sok a páli eredetű jövevényszava, mégpedig nem csak a vallás területén, hanem a nyelvtan vagy orvoslás lexikájában is. Még napjainkban sem ritka, hogy új fogalmak megnevezésére a páli nyelvhez fordulnak.

• Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003

Tekintsd meg a Wikipédia burmai nyelvű változatát!

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!