Baden-Baden

Az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része

Baden-Baden
Baden-Baden látképe
Baden-Baden címere Baden-Baden zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe (1952–)
Kerületei	11
Polgármester	Margret Mergen (CDU)
Irányítószám	76530–76534
Körzethívószám	07221, 07223
Rendszám	BAD
Testvérvárosok	Lista Menton (1961–) Moncalieri (1990–) Freital (1990–) Karlovy Vary (1998–) Jalta (2000–) Szocsi (2012–) Bora Bora
Népesség
Teljes népesség	57 025 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	406,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	161 m
Terület	140,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944444444, 8.240833333333348.761944°N 8.240833°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944444444, 8.240833333333348.761944°N 8.240833°E
Baden-Baden Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Baden-Baden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden-Baden témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baden-Baden (1931-ig csak Baden^[2]) híres fürdőváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban, Németország délnyugati részén, a Rastatti régióban. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.^[3]

Rastatt-tól délre, az Oos folyó völgyében fekvő település, híres fürdőhely.

A város területén található fürdőket már a rómaiak is ismerték Civitas Aurelia Aquensis néven, Severus Alexander római császárról elnevezve. Az itteni fürdőt Caracalla is felkereste egyszer, ízületi fájdalmainak gyógyítása céljából. A város területén ma is láthatók még az ókori szobortöredékek. 1847-ben egy római gőzfürdő jó állapotban fennmaradt maradványait is feltárták itt.

A város régi része amfiteátrum-szerűen egy dombon épült, újabb részei pedig a domb lábánál épültek fel. Baden a középkorban ugyan elpusztult, de 1112-ben már újra említve volt. Később, a 12. században pedig a zähringeni őrgrófok birtokába jutott.

Itt akkor a város közelében fekvő, de később a város részévé vált Rastattban tartották 1713 novemberében (első rastatti kongresszus) annak a békének az előtárgyalásait, amelyet a császár és Franciaország a spanyol örökösödési háború után (rastatti béke, 1714. március 6.) kötöttek; ebben az utrechti békét elismerték, Franciaország Landaut, Németország Freiburgot, Kehlt és Altbreisachot kapta, a kölni és bajor választó-fejedelmeket pedig birtokaikba visszahelyezték. 1797–99-ben, ugyancsak itt tartották a második rastatti kongresszust abból a célból, hogy a békét Franciaország és a Német-római Birodalom közt helyreállítsa.

Mint fürdőhely, jelentőségét akkor kapta, mikor a francia emigránsok nagyobb számmal kezdték felkeresni.

A 19. században, a város sok híresség találkozóhelye lett, akiket vonzottak a meleg források, valamint a híres baden-badeni kaszinó, a luxus szállodák, a lóverseny. Nyaralt itt Viktória királynő, I. Vilmos, Napóleon, Berlioz, Vjazemszkij, Zsukovszkij, Turgenyev és Dosztojevszkij is. Egy állítás szerint Baden-Badenben írta Tolsztoj az Anna Kareninát is (bár a műben a város más nevet kapott), valamint itt íródott Turgenyev egyik regénye is.

Baden-Baden; akkori becenevén „Európa nyári fővárosa” csúcspontját azonban Napóleon alatt, az 1850-es és 1860-as években érte el. Az orosz író, Dosztojevszkij is itt írta A játékos című regényét, miközben rendszeresen járt az itteni kaszinóba. Itt élt Johannes Brahms is, akinek" lakóhelye, a Brahms-ház, még ma is látogatható.

A k��t világháború idején a város megmenekült pusztítástól, majd a második világháború után, Baden-Baden lett a szövetséges hatalmak francia erőinek központja Németországban. A francia légierő felügyelete alatt Baden-Badentől nyugatra, 15 km-rel, a Fekete-erdő és a Rajna folyó között Söllingenben felépült a katonai repülőtér; 1952-1953 júniusában fejeződött be a kifutópálya és a kapcsolódó létesítmények építése, a Kanadai Királyi Légierő egységei is itt szállhattak meg a bázison, későbbi nevén CFB Baden-Soellingen. Az 1990-es években, itt alakították ki a Flughafen Karlsruhe/Baden-Baden (Baden-Airpark részeként) polgári repülőteret is, amely jelenleg a második legnagyobb repülőtér Baden-Württembergben.

• Kurhaus – The Kurgarten (fürdő kert). A Kurhaus évente ad otthont Baden-Baden szabadtéri rendezvényeinek, ahol élő komolyzenei koncerteket tartanak.
• Caracalla Spa fürdőkomplexum
• Lichtentaler Allee park és arborétum
• Fabergé Múzeum
• Orosz ortodox templom
• A kaszinó
• Friedrichsbad
• Frieder Burda-gyűjtemény – Németország egyik legátfogóbb modern művészeti gyűjteménye.
• Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts – a múzeumban A művészet és a technika a 19. században állandó kiállítás mellett hasonló témájú időszaki kiállítások is láthatók.
• Régi vár "Hohenbaden" – 1102-ben épült.
• Új vár (Neues Schloss), 15. századi épület; a badeni őrgrófok, majd a badeni nagyhercegek egykori lakóhelye, jelenleg történelmi múzeum.
• A híres Baden-Baden Festspielhaus (Baden-badeni Ünnepi Játékok Háza), Európa második legnagyobb fesztiválterme.
• Az 1847-ben feltárt római fürdők több mint 2000 éves romjai.
• Stiftskirche, a templomban a tizennégy badeni őrgróf sírjával.
• Das Paradies, egy itáliai reneszánsz stílusú park, sok trükkös szökőkúttal.
• Fremersberg-torony
• Michaelsberg-kápolna – román stílusú épület aranyozott kupolával, amelyet Mihail Sturza herceg fiának sírja fölött emeltek.

• Baden-Baden
• 
  Kurhaus
• 
  Caracalla Spa
• 
  Lichtentaler Allee
• 
  Fabergé Múzeum
• 
  Orosz ortodox templom
• 
  A kaszinó
• 
  Friedrichsbad
• 
  Frieder Burda-gyűjtemény
• 
  Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts
• 
  Régi vár - Hohenbaden
• 
  Új vár - Neues Schloss
• 
  Baden-Baden Festspielhaus
• 
  Római fürdők
• 
  Stiftskirche
• 
  Das Paradies
• 
  Fremersberg-torony
• 
  Michaelsberg-kápolna

Itt született:

• Festetics György (1882–1941) magyar földbirtokos, diplomata, politikus, országgyűlési képviselő.

Itt hunyt el:

• Pjotr Andrejevics Vjazemszkij orosz költő, kritikus;
• Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij orosz költő, író;
• Bocsáry Kálmán magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő.

• Bokor József (szerk.). Baden-Baden, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X