Ahmadijja
Az ahmadijja (urdu: احمدیہ; egyéb átírásokban ahmadíja, ahmadíjja, ahmadi; más néven: kadiánik) az indiai iszlám vallástudós, Mirza Ghulam Ahmad (Kadiáni) (1839–1908) tanításán alapuló, az iszlámból kiinduló vallási irányzat.
| Ahmadijja | |
 | |
| Nyelv | |
| Alapítva | 1889 |
| Alapító | Mirza Ghulam Ahmad |
| Ország | Pandzsáb
 India |
| Az Ahmadijja weboldala | |
.jpg)
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Bár számos iszlám hittételt elfogadtak, sok muszlim úgy véli, hogy az ahmadijják kafírok, azaz eretnekek.[1][2] Mivel vezérüket messiásnak tekintik, kitiltották őket Mekkából.
Ágaik
szerkesztésKét csoportjuk létezik:
- „Ahmadijja Muszlim Közösség (Dzsamāat)” (AMJ) (arab: الجماعة الإسلامية الأحمدية),
- Az AMJ Mirza G. Ahmad-ra összpontosít és elfogadja az őt követő vezetőket (kalifa).
- Saját adatai szerint több mint 190 országban vannak jelen. Csak Németországban mintegy 40 ezer tagjuk van és itt 50 mecsetet üzemeltetnek (a 2010-es években).[3]
- „Lahúr-i Ahmadijja Mozgalom az iszlám tudás terjesztésére” (Ahmadijja Andzsuman-i Isāt-i Iszlám Lāhaur) (AAIIL) (urdu: أحمديه أنجمن اشاعت اسلام لاهور),
- Az AAIIL-ban a közösséget egy központi tanács irányítja, de a Koránon, hadíszon és szunnán kívül az alapító Mirza G. Ahmad írásai és kinyilatkoztatásai is nagy jelentőséggel bírnak.
Történet
szerkesztésA 19. század végén Pandzsábban Mirza G. Ahmad misztikus tartalmú írásokkal lépett fel és azt állította, hogy ő a Mahdí, a Messiás, amelyet később azzal is kiegészített hogy, Buddha, Krisztus és Krisna avatárja, Mohamed próféta megjelenése egy személyben.[4] Hirdette, hogy a legfontosabb feladat a muszlimok felébresztése. Fellépésének hatására 1889-ben egy mozgalom jött létre. Követői, akik főleg a középosztályból származtak, 1901-ben Ahmadijja Muzulmánok néven regisztrálták magukat a brit indiai kormány hivatalos népszámlálási listáiban. Korábban a kadiánik néven ismerték őket.
Hívei aztán két ágra szakadtak, az egyik csoport fenntartotta Mirza G. Ahmad összes tanítását, és őt prófétának tekintette, a másik csoport csak muddzsaddid-nak, vallási újítónak, és ők igyekeztek elkerülni a többi muszlimmal szembeni összeütközést.
A muszlimok közül sokan bírálták őket és eretnekként tekintettek rájuk. Megmozdulásokat is szerveztek ellenük, majd 1974-ben Pakisztánban a Nemzetgyűlés kizárta a tagjaikat az iszlám közösségből. Tíz évvel később az ország elnöke már büntetést szabott ki azokra, akik az ahmadijjákat iszlám vallásnak tekintették. Pakisztánból aztán nagy arányú kivándorlás vette kezdetét, és Londonba helyezték át a székhelyüket.
Az ahmadijják erős missziós érzülettel rendelkeznek, és az első muszlim misszionárius szervezeteket alapították, hogy Nagy-Britanniában és más nyugati országokban szolgálati munkát végezzenek. Berlinben, Londonban saját mecsetük, központi sajtóirodájuk van, lapokat és folyóiratokat adnak ki, nyilvános előadásokat és felolvasásokat tartanak. A térítéstől tartózkodnak. Nyugaton ma az Egyesült Államokban van a legtöbb hívük.
Becslések szerint napjainkban világszerte 15 és 20 millió között van a létszámuk,[5][6] ebből kb. fele él Dél-Ázsiában.[7]
Jellemzők
szerkesztés
Mirza G. Ahmad dogmatikus különbségeken felülemelkedő testvéri szeretetet és békességet hirdetett. A vérontást és háborút a közösség elítéli, a szent háborút (dzsihád) tanaiban eltörölte. Propagandájuk pusztán a szóval és tollal való hirdetésre szorítkozik.
A régi vallások prófétái által hirdetett, „egy akol egy pásztor” eszményét csak a vallási béke alapján lehet megvalósítani, így a vallásbéke hirdetője, tehát Mírza Gulám Ahmad a legeszményibb tanító.
Nézetük szerint Íszá (Jézus) sem halt meg a kereszten és nem is került a mennybe, hanem Indiába ment és ott tanított haláláig.
Vallásuknak zsinórmértéke a Korán, de isteni kinyilatkoztatásnak tekintik a többi vallás szent könyveit is, de mivel tanaik a Koránban úgyis szerepelnek, külön-külön nem hivatkoznak rájuk.
Missziós tevékenységük kiemelkedő; A World Christian Encyclopedia szerint az ahmadijja a világ leggyorsabban növekvő iszlám közössége, valamint a második leggyorsabban növekvő vallási csoport.[8]
A harmadik világban, elsősorban Nyugat-Afrikában a mecseteken kívül kórházakat, iskolákat is építenek.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ „Who are the Ahmadi?”, BBC News, 2010. május 28.. [2010. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ Burhani, Ahmad Najib. When Muslims are not Muslims: the Ahmadiyya community and the discourse on heresy in Indonesia. Santa Barbara, California: University of California (2013). ISBN 9781303424861
- ↑ Was ist "Ahmadiyyat"? (németül)
- ↑ Richard C. Martin: Encyclopedia of Islam and the Muslim World
- ↑ Major Branches of Religions. Adherents.com, 2005. október 28. [2015. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ See:
- Breach of Faith. Human Rights Watch, 8. o. (2005. június 1.). Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „Estimates of around 20 million would be appropriate”
- Asian Religions in British Columbia. University of Columbia Press. ISBN 978-0-7748-1662-5. Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „The community currently numbers around 15 million spread around the world”
- ↑ James Minahan: Encyclopedia of the stateless nations. Ethnic and national groups around the world, 2002
- ↑ David B. Barrett: World Christian Encyclopedia, 2001., New York
- Iszlám szótár: → ahmadijja. Budapest: Serdián Kft. 2009. ISBN 978 963 9431 71 3
- Világvallások A–Zs: → ahmadijja. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2
- Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon: → ahmadiyya. Budapest: Corvina. ISBN 978 963 13 5788 2
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ahmadiyya című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.