dbo:abstract
|
- A Cream az 1960-as évek egyik legfontosabb brit rockegyüttese volt, melyben Ginger Baker dobos, Jack Bruce basszusgitáros és Eric Clapton gitáros játszott. A szakirodalom az első power triónak és supergroupnak tartja az együttest. A Cream hangzását a blues, a popzene és a pszichedelikus rock sajátos ötvözése jellemezte. Az együttes zenéje Clapton bluesos gitározására, Bruce erőteljes énekhangjára és dinamikus basszusjátékára, valamint Baker dzsesszes dobolására épült. Világszerte több mint 35 millió albumot adtak el. 1968-as Wheels of Fire című albumuk a világon elsőként kapott platinalemez minősítést. A Cream dalai között voltak régi blues feldolgozások (például a Crossroads és a ), modern bluesdalok (Born Under a Bad Sign) és más, egyedi hangzású szerzemények (Strange Brew, , Toad). A Cream legnagyobb slágerei az , a , a , a Crossroads és a című dalok voltak. A Jimi Hendrix Experience-szel együtt a Cream komoly hatást gyakorolt az 1960-as évek könnyűzenéjére: kemény hangzása és a három zenész technikai tudása olyan együttesekre gyakorolt hatást, mint a Led Zeppelin, a Deep Purple és a The Jeff Beck Group. Az együttes koncertjei hatással voltak a progresszív rock fejlődésére és a is, például a The Allman Brothers Bandre, a Rushra, a Grateful Deadre és a Phishre, de olyan heavy metalt játszó együttesekre is, mint a Black Sabbath. Bár a Cream stúdiófelvételei kiállták az idő próbáját, az együttesnek mégis inkább élő fellépései bizonyultak úttörő jellegűnek. A jammelést a korábbinál magasabb színvonalon művelték, gyakran 20 percig is játszottak egy-egy számot, megszakítás nélkül. A VH1 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján a Cream a 16. helyen szerepel. (hu)
- A Cream az 1960-as évek egyik legfontosabb brit rockegyüttese volt, melyben Ginger Baker dobos, Jack Bruce basszusgitáros és Eric Clapton gitáros játszott. A szakirodalom az első power triónak és supergroupnak tartja az együttest. A Cream hangzását a blues, a popzene és a pszichedelikus rock sajátos ötvözése jellemezte. Az együttes zenéje Clapton bluesos gitározására, Bruce erőteljes énekhangjára és dinamikus basszusjátékára, valamint Baker dzsesszes dobolására épült. Világszerte több mint 35 millió albumot adtak el. 1968-as Wheels of Fire című albumuk a világon elsőként kapott platinalemez minősítést. A Cream dalai között voltak régi blues feldolgozások (például a Crossroads és a ), modern bluesdalok (Born Under a Bad Sign) és más, egyedi hangzású szerzemények (Strange Brew, , Toad). A Cream legnagyobb slágerei az , a , a , a Crossroads és a című dalok voltak. A Jimi Hendrix Experience-szel együtt a Cream komoly hatást gyakorolt az 1960-as évek könnyűzenéjére: kemény hangzása és a három zenész technikai tudása olyan együttesekre gyakorolt hatást, mint a Led Zeppelin, a Deep Purple és a The Jeff Beck Group. Az együttes koncertjei hatással voltak a progresszív rock fejlődésére és a is, például a The Allman Brothers Bandre, a Rushra, a Grateful Deadre és a Phishre, de olyan heavy metalt játszó együttesekre is, mint a Black Sabbath. Bár a Cream stúdiófelvételei kiállták az idő próbáját, az együttesnek mégis inkább élő fellépései bizonyultak úttörő jellegűnek. A jammelést a korábbinál magasabb színvonalon művelték, gyakran 20 percig is játszottak egy-egy számot, megszakítás nélkül. A VH1 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján a Cream a 16. helyen szerepel. (hu)
|