Reims

	Reims
; Reims címere	; Reims zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Champagne-Ardenne
Megye	Marne
Kanton	10 kanton
Településtársulás	Communauté d'agglomération de Reims
Kerületei	Reims
Polgármester	Arnaud Robinet (2014–2020)
INSEE-kód	51454
Irányítószám	51100
Testvérvárosok	Lista Aachen (1967–); Arlington megye (2004–); Firenze (1954–); Brazzaville (1961–); Canterbury (1962–); Salzburg (1964–); Kutná Hora (2008–); Nagoja (2018–);
	Népesség
Teljes népesség	179 380 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	3 844 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	93 m; 74 m (legalacsonyabb pont); 137 m (legmagasabb pont);
Terület	46,9 km km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 4° 01′ 43″49.265278°N 4.028611°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 4° 01′ 43″49.265278°N 4.028611°E
	Reims weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reims témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Reims (kiejtve: [ʁɛ̃s] „remsz”) város Franciaországban Párizstól 144 km-re, keletre. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Múltja a Római Birodalom idejéig nyúlik vissza. Reims nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, itt volt a francia királyok koronázóhelye, a Miasszonyunk Katedrálisban. A székesegyház súlyos sérüléseket szenvedett az első világháború alatt, az előretörő német csapatok bombázása következtében.

A középkortól Champagne történelmi tartomány legnagyobb városa és székhelye volt. Római katolikus érseki székhely.

Fekvése

Északkelet-Franciaországban, Champagne történelmi régióban épült a Vesle folyó jobb partján. Mellette húzódik az Aisne–Marne csatorna. A sík völgy két oldalán emelkedő dombsort főleg szőlőültetvények borítják.

A 2016-ig létezett Champagne-Ardenne régió legnagyobb városa volt, ma Marne megye székhelye. Lakossága a 20. században jelentősen gyarapodott; a 21. század elején viszonylag stabil: 2002-ben (MNL) 185 270 lakosa volt (az agglomerációval együtt 210 000).

Története

A terület már a bronzkorban lakott volt; a települést a gallok alapították. A római uralom idején fejlődött várossá, és Durocortorum néven Gallia Belgica provincia központjává fejlődött.

A kereszténység már a 2. században megjelent a vidéken. Ekkor építették az első templomokat, és hamarosan püspöki székhely lett. A város több évszázadon át volt Európa vallási-szellemi központja. 400 körül Nicasus püspök templomot építtetett, amelyet a vandálok elpusztítottak később, 451-ben a hunok fosztogattak a településen. 496-ban püspöke, a későbbi Szent Remigius itt keresztelte meg I. Klodvig frank királyt és számos főurát, ahogy Klodvig felvette a frankokkal a kereszténységet, 497 és 499 között a király maga is ebben a városban élt. Egészen 1825-ig itt volt a francia királyok koronázó helye.

816-ban itt koronázta meg a pápa Jámbor Lajost. Nagy Károly mindhárom fia itt van eltemetve a Szent Remigiusnak szentelt bazilikában.

A középkorban főleg gyapjúipara volt nevezetes. 1138-ban VII. Lajos emelte városi rangra. Fia, II. Fülöp Ágost hercegi címmel ruházta fel az érsekeket.

A százéves háború harmadik szakaszában, 1421-ben elfoglalták, de a franciák már 1429-ben visszafoglalták. Ez volt Jeanne d’Arc első nagy katonai sikere, későbbi tekintélyének megalapozója.

1814. március 13-án a „népek csatája” után védekezni kényszerülő Napóleon itt még legyőzött egy kisebb orosz seregtestet, mielőtt feladta volna a kilátástalan küzdelmet.

1854-ben megindult a vasúti közlekedés a város és Párizs között. 1871-ben Poroszország ide helyezte egyik konzulját.

Az elvesztett porosz–francia háború után (1872-tól) nagy erődrendszerrel vették körül. Az első világháborúban előrenyomuló németek 1914. augusztus/szeptember fordulóján harc nélkül megszállták, de az első marne-i csata kedvezőtlen alakulása miatt már szeptember 9-én kiürítették. Októberben újra körülzárták, és ezután Reims sokáig a frontvonalon feküdt. A németek többször megostromolták; tüzérségük gyakorlatilag szétlőtte. Ezt mutatja, hogy lakóinak száma az 1911-es 115 178 után az 1921-es népszámlálás idején már csak 79 645 volt (Révai). A szinte teljesen elpusztult várost hosszú munkával építették újjá.

A második világháborúban csak kisebb károkat szenvedett. A Dwight D. Eisenhower főparancsnok vezette sz��vetségesek itt fogadták a németek feltétel nélküli megadását. A németek részéről az erről szóló okmányt Karl Dönitz német elnök képviselőjeként Alfred Jodl tábornok írta alá 1945. május 7-én.

Nevezetességei

a Reimsi katedrális (Notre-Dame) 1211–1300 között épült 5. és 9. századi alapokon; a világörökség része;
az 1007–1049 között épült Szent Remi-bazilikát később jelentősen bővítették; itt van Szent Remigius sírja, a kapcsolódó 18. századi apátsági épület ma múzeum.
(Palais du Tau) érseki palota (alapvetően 17. századi; 13. századi részletekkel, híres szobrokkal).
Le Vergeur palota, jelenleg múzeum.