Discovery-program

A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta II rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.

A programot 1992-ben hirdették meg az akkori NASA-igazgató, Daniel Goldin „gyorsabban, jobban, olcsóbban” elképzelése szerint.

A Discovery-program küldetései időrendi sorrendben:

	Név	Indítás	Küldetés	Eredmény/Küldetés vége	Kép
1	NEAR Shoemaker	1996. február 17.	Vizsgálta a 253 Mathilde és a 433 Eros kisbolygót. Pályára állt az Eros körül, majd leszállt rá.	sikeres 2001. február 28.
2	Mars Pathfinder	1996. december 4.	Leszállt a Marsra. Magával vitte a Sojourner nevű kis marsautót.	sikeres 1998. március 10.
3	Lunar Prospector	1998. január 7.	Pályára állt a Hold körül.	sikeres 1999. július 31.
4	Stardust	1999. február 7.	Mintát vett a Wild-2 üstökös csóvájából, a mintát tartalmazó kapszula visszatért a Földre. Az anyaszonda napkörüli pályára állt.	sikeres 2011. március 24.
5	Genesis	2001. augusztus 8.	Mintát gyűjtött a napszél részecskéiből, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.	részleges siker 2004. szeptember 8.
6	CONTOUR	2002. július 3.	Az Encke és a Schwassmann-Wachmann 3 üstökösöket közelítette volna meg. Indítás után szétesett.	sikertelen 2002. augusztus 15.
7	MESSENGER	2004. augusztus 3.	A Merkúr bolygó első műholdja.	sikeres 2015. április 30.
8	Deep Impact	2005. január 12.	Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel-1 üstökös magjába. 2007-ben kezdődött az EPOXI kiterjesztett program.	sikeres 2013. szeptember 20.
9	Dawn	2007. szeptember 27.	A két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálta.	sikeres 2018. október 31.
10	Kepler űrtávcső	2009. március 7.	Exobolygók után kutatott fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Hattyú és a Lant csillagképek határán.	sikeres 2018. október 30.
11	Lunar Reconnaissance Orbiter	2009. június 18.	Hold körüli poláris pályán keringő szonda, későbbi emberes Hold-küldetések előkészítése céljából.	jelenleg is tart
12	GRAIL	2011. szeptember 8.	Hold körüli pályáról vizsgálta a Hold gravitációs mezejét.	sikeres 2012. december 17.
13	InSight	2018. május 5.	Mars-szonda a bolygó belső szerkezetének és szeizmikus aktivitásának kutatására.	jelenleg is tart
14	Lucy	2021. október 16.	Egy főövi aszteroidán kívül a Jupiter trójai kisbolygói közül fog felkeresni a tervek szerint hetet.[1]	jelenleg is tart
15	Psyche	2023. október 5.	A fémes összetételű 16 Psyche kisbolygót fogja felkeresni.[2]	tervezett
16	MEGANE	2024. szeptember	Spektrometriai eszköz, amelyet a NASA a Japán Űrügynökség által a Mars holdjaihoz küldendő Mars Moons eXploration (MMX) szondán helyez el.	tervezett
17	DAVINCI	2029	A szonda feladata, hogy a Vénusz atmoszférájában a nemesgáztartalom és egyéb légköri elemek vizsgálatával segítsen modellt felállítani arra a folyamatra, amely a bolygón az elszabadult üvegházhatáshoz vezetett. A másik fő cél a felszín nagy felbontású fényképezése.[3]	tervezett
18	VERITAS	2029	A Vénusz körül keringő szonda nagy felbontású 3D radartechnológia és közeli infravörös spektroszkópiai eljárás segítségével térképezi fel a bolygó felszínét és vizsgálja geodinamikai tulajdonságait.[4]	tervezett

• ASPERA-3 „Discovery Mission of Opportunity”, a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést tanulmányozzák. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondáján jutott el a Mars közelébe.
• Moon Mineralogy Mapper^[5] egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az ISRO Csandrajáan–1 nevű űrszondájának egyik műszere.

• A Discovery-program honlapja