„Marsilio Ficino” változatai közötti eltérés

Marsilio Ficino
Született	1433. október 19. Figline Valdarno
Elhunyt	1499. október 1. (65 évesen) Firenze
Állampolgársága	Firenzei Köztársaság
Foglalkozása	filozófus fordító egyházi személy asztrológus költő író orvos
Tisztsége	püspök
Iskolái	Pisai Egyetem Firenzei Egyetem
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
reneszánsz filozófia újkor
A Wikimédia Commons tartalmaz Marsilio Ficino témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marsilio Ficino (latinul: Marsilius Ficinus), (Figline Valdarno, 1433. október 19. – Firenze, 1499. október 1.) itáliai orvos, filozófus és humanista.

Pappá szentelték. Cosimo de’ Medici köréhez tartozott, tőle kapta careggi villáját, ahol Platón műveit fordította. A fordítást és a „Platón élete” című művét 1477-ben fejezte be. Tanított a Cosimo de’ Medici által alapított Firenzei Akadémián is. A kereszténységben az isteni őskinyilatkoztatás tudatos formáját látta; egyfajta harmóniát igyekezett megvalósítani a platóni tanok, a Szentírás, illetve az ágostoni eszmék között.

Noha Marsilio Ficino személyesen soha nem járt Magyarországon, mégis nagy szerepet játszott abban, hogy a neoplatonikus eszmék eljussanak Mátyás király udvarába. Kapcsolata Magyarországgal Janus Pannoniusszal való megismerkedésével kezdődött. 1469-ben írt levelében kérte Janus Pannonius közreműködését a platóni filozófia magyarországi terjesztésében. Amikor a Mátyás elleni összeesküvés után lecsillapodtak a kedélyek, Ficino folytathatta humanista tevékenységét Magyarország irányába, amihez nagy segítséget kapott közeli barátjától, Francesco Bandini de Baroncellitől, aki 1477-től Budán élt. A ficinói művek áramlása Budára Mátyás halálával ért véget, 1490-ben.

Marsilio Ficino gyakran tartott otthonában összejöveteleket, hogy más humanista tudósokkal, filozófusokkal együtt életre keltse az ókori görög symposion hagyományát. Egy ilyen, Platónt ünneplő összejövetelt örökít meg Commentarium in Convivium Platonis de amore című műve, melyben humanista barátaival Platón Lakoma című műve alapján és annak szerkezetét követve elmélkedik a szerelemről. Ficino 1470 és 1474 között írta meg Platón eszméinek összefoglalását Theologia platonica de immortalitate animorum címen, témája szerint tíz kötetbe rendezve. Magyar vonatkozásában talán a legjelentősebb az a levele (1480 október), amelyben kifejti Mátyás király kiemelkedő szerepét a keresztény Európa védelmében és amely Exhortatio ad bellum contra barbaros címen az Epistolae (levélgyűjtemény) III. kötetének előszavaként jelent meg. Szintén nagy jelentőséggel bír Priscianus Lydus Theophrasztosz: Fragmenta de sensu, phantasia et intellectu című művéhez írt magyarázatának ficinói fordítása latinra, mely egyike a két fennmaradt Priscianus Lydus által írt műnek.

• Az világi embereknek bolondságán valo siralom Marsilius Ficinus irásából; Heltai, Kolozsvár, 1635
• Marsilio Ficino: A szerelemről. Kommentár Platón a Lakoma c. művéhez; ford., utószó Imregh Monika, Arcticus, Bp., 2000, 143 o. 2. bővített kiadás: Polaris, (h.n.), 2024, 228 o.
• Platonikus írások; ford. Vassányi Miklós, előszó, jegyz. Elisabeth Blum, Paul Richard Blum, Thomas Leinkauf; Szt. István Társulat, Bp., 2003 (Fides et ratio)
• Marsilio Ficino: Három könyv az életről (részlet), fordítás, jegyzetek: Imregh Monika, Orpheus Noster (2011) III. évf. 2. szám, 63-78. o.
• Három könyv az életről; ford., jegyz., tan. Frazer-Imregh Mónika; Szenzár, Bp., 2023 (Bibliotheca hermetica)

• A szerelemről; ford. Kardos Tiborné; in: Reneszánsz etikai antológia; vál., szerk. Vajda Mihály, utószó Makkai László, ford. Bajcsa András et al.; Gondolat, Bp., 1984 (Etikai gondolkodók)
• Imregh Monika, „Marsilio Ficino Lakoma-kommentárja (tanulmány)” Ókor c. folyóirat 2005/3. 46-52. o.
• Imregh Monika, "Plótinos hatása a XV. sz.-i reneszánsz filozófusok: Marsilio Ficino és Giovanni Pico della Mirandola műveiben" (doktori értekezés tézisei), Studia Caroliensia 2006/3-4. 81-90. o.
• Imregh Monika, "A vallás fogalma Marsilio Ficino Lakoma-kommentárjában" in: A vallásfogalmak sokfélesége, a KRE és az SZTE konferenciájának előadásai (2011. nov. 11-13.), szerkesztette: Kendeffy Gábor és Kopeczky Rita, Károli Könyvek, L’Harmattan Kiadó, Budapest (2012)
• Imregh Monika: „A szellem fogalma Ficino De vita-jában.” MTA Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay Tibor Emléknap, Budapest, 2012. december 4.
• Szőnyi György Endre. Titkos tudományok és babonák – a 15-17. század művelődéstörténeti kérdéseihez (magyar nyelven). Bp.: Magvető, 16-34. o. (1978). ISBN 963-270-765-6 

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 5–6. o. ISBN 963-85773-9-8  
• Gentile, Sebastiano. Ficino e l’Ungheria di Corvino – Italia e Ungheria all’epoca dell’umanesimo corviniano. Firenze: Leo S. Olschki (1994). ISBN 88-222-4203-3 
• Huszti, József. Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Pécs: Minerva Társaság (1925) 
• Pajorin Klára: A humanista symposionrendezvények. [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 9.)
• Domokos, György (1999). „Gli incunaboli di Marsilio Ficino in Ungheria”. Verbum I (1). 
• Zsupán, Edina (2008). „A wolfenbütteli corvinák kutatásáról”. Magyar Könyvszemle CXXIV (3). 

• Marsilio Ficino: Három könyv az életről (részlet) Fordítás és jegyzetek: Imregh Monika.
• Imregh Monika: A szellem fogalma Ficino De vita-jában