Siegen (Németország)
Siegen város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában. Itt található az egykori nassau-siegeni fejedelmek két kastélya, és – 1892 óta – Vilmos császárnak Reusch által mintázott lovasszobra.
Siegen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Járás | Siegen-Wittgenstein | ||
Polgármester | Steffen Mues (2007–) | ||
Irányítószám | 57072-57080 | ||
Körzethívószám | 0271 | ||
Rendszám | SI | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 102 560 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 894,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 267 m | ||
Terület | 114,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875556°N 8.016667°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875556°N 8.016667°E | |||
Elhelyezkedése térképén | |||
Siegen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Siegen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésKölntől keletre, a Sieg partján, a Rothaar-hegység délnyugati nyúlványainál fekvő település.
Történelme
szerkesztésA város a sok völgy szabdalta Siegerland székhelye, melyet „hét dombra épült város”-nak is neveznek. A város a folyó völgyének ipari és kereskedelmi központja.
A Westerwald és Rothhaargebirge közt fekvő vidék egykoron Siegen fejedelemség volt, amely 1255-től a nassaui hercegi családnak volt a tulajdona. 1607-től külön szakadt Nassautól és 1806-ban Berg nagyhercegséghez csatolták. 1813-ban az orániai hercegnek itélték oda, aki 1815-ben átadta Poroszországnak.[2]
A város a 19. század közepétől indult erőteljes fejlődésnek, elsősorban a környék gazdag érclelőhelyei következtében. A második világháborúig jelentős vasércbányászata és kohóipara volt, amely azonban a háború következtében 80%-ban elpusztult. A háború után leginkább a vasfeldolgozó ipara fejlődött.
A város legérdekesebb látnivalója a Nassau-Sieben grófok kastélya. A Felső-kastélyban (Oberes Schloss) 1623-tól, a dinasztia kettészakadásától a katolikus ág, míg az Alsó-kastélyban (Unteres Schloss) a protestáns ág lakott. Itt található a család látványos sírboltja is. A 16.–18. században épült Felső-kastély a város fölé magasodó Sieberg csúcsán áll, teraszáról szép kilátás van a városra. A kastélyban elhelyezett Siegerland múzeumban látható néhány szép Rubens festmény is. Rubens szüleit ugyanis Siegenbe száműzték, a nagy németalföldi festő itt született 1577-ben. Születésének dátumát a Városházán emléktábla örökítette meg.
Templomai közül a kupolával fedett, hatszögletű, román stílusú Miklós templom a 13. századból való. Késő gótikus tornya 1455–1464 között épült. A Márton-templom a 13.–16. század között épült, benne ezeréves mozaikpadló látható.
Nevezetességek
szerkesztés- Nassau-Siegen grófok kastélya
- Siegerland múzeum - a kastélyban található.
- Városháza (Rathaus)
- Miklós templom
- Márton templom
Galéria
szerkesztés-
Siegen látképe
-
Siegen látképe
-
Siegen, egyetemi campus
-
Siegen, Reichwalds Ecke
-
Utcarészlet
-
Siegen, részlet
-
Siegen, óváros
-
Szt. Mihály-templom
Kastélyok és Rubens múzeum
szerkesztés-
Kilátás a városra a Felső-kastély teraszáról
-
Felső-kastély
-
Felső-kastély
-
a Felső-kastély parkja
-
Vártér
-
Alsó-kastély
-
a Rubens-terem a Siegerlandi múzeumban
-
Rubens Caritas Romana
Itt születtek, itt éltek
szerkesztés- itt született Peter Paul Rubens, a nagy németalföldi festő.
Források
szerkesztés- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
- Bokor József (szerk.). Siegen, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ V. ö. Cuno, Geschichte der Stadt Siegen (1872).