Reggio Calabria

Az Aspromonte lábainál elterülő keskeny tengerparti síkságon fekszik, a Calopinace, Gallico, Sant’Agata és Catona folyók szelik át.

A városnak mediterrán éghajlata van.

Kümé után Rhégion volt a második legrégebbi görög gyarmatváros Dél-Itáliában. A hagyományok szerint az i. e. 8. században Euboia szigetéről származó hajósok alapították. A görög gyarmat helyén a legendák szerint már az i. e. 3. évezredben is létezett település, amelyet állítólag a legendás Aszkhenez királynő alapított. Az aszkenezek után az ausonok majd az enotrik lakták. A város egy másik alapítójának Jókasztoszt, Aiolosz egyik fiát tartják, akit a legendák szerint a városhoz tartozó Calamizzi-fok területén temettek el.

A görög polisz Magna Graecia egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát mind gazdaságilag, mind katonailag. Virágkorát az i. e. 5. században élte, amikor a dél-itáliai filozófia és művészetek központja volt. I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz a várost i. e. 387-ben elfoglalta és lerombolta, utóda azonban újjáépíttette.

A rómaiak térhódítása idején, az i. e. 3. században a birodalom szövetségese lett, majd Rhegium néven a Regio III Lucania et Brutti provincia fővárosa.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a bizánci calabriai hercegség székhelye lett. Második virágkorát a 8. században élte, amikor püspöki székhellyé emelték.

Stratégiai fekvése miatt a kora középkorban többször is gazdát cserélt: előbb a szaracénok foglalták el, majd a longobárdok, ezt követően ismét bizánci fennhatóság alá került. 1060-ban Robert Guiscard normann csapatai foglalták el és csatolták a Szicíliai Királysághoz. A normannok érkezésével a nyugati keresztény vallás vált hivatalossá az addigi keleti helyett.

1282-ben a szicíliai vecsernye idején csatlakozott az Anjouk elleni felkeléshez, de végül mégis a Nápolyi Királyság része lett.

A 16. században a folyamatos kalóztámadások, a járványok valamint a királyságban kivetett magas adók miatt a város hanyatlásnak indult, amit tetőzött az 1783-as földrengés, amelynek során Reggio épületeinek nagy része elpusztult.

1861. augusztus 21-én a híres Piazza Duomó-i csatában Giuseppe Garibaldi meghódította a várost és a II. Viktor Emánuel egyesült Olasz Királyságához csatolta.

Az 1908-as földrengés és cunami után a várost teljesen újjáépítették. Mindkét világháborút súlyos veszteségekkel élte túl, hiszen az olasz hadiflotta egyik fontos állomása volt.

Az 1970-es években alulmaradt Catanzaro városával szemben a regionális székhelyért való versenyben. Az ezt követő két évtizedben a nagyfokú munkanélküliség és bűnözés miatt a város hanyatlásnak indult, csak az 1990-es években a gazdaság és turizmus fellendítésével sikerült javítani az életkörülményeken.

A történelem során a neve többször is változott:

• Erythrà (Ερυθρά, a.m. Vöröslő?) a görög telepesek érkezése előtt;
• Rhègion, a görög gyarmatváros neve;
• Febèa, II. Dionüszosz türannosz uralkodása alatt;
• Rhègium, a latin neve;
• Rhègium Julium, a római császárság idején;
• Rivàh, a szaracénok fennhatósága alatt;
• Rìsa, a normannok fennhatósága alatt ;
• Reggio és Regio, az újkori neve;
• Reggio di Calabria majd Reggio Calabria, a város neve, 1861 óta.

A népesség lélekszámának alakulása:

A calabriai dialektus átmenetet képez a nápolyi nyelv és szicíliai nyelv között. Erős görög szubsztrátummal rendelkezik, ami a vidék évszázados görög múltjára vezethető vissza. A francia, az arab és – néhány területen – a spanyol nyelv is erős nyomott hagyott rajta.

Reggio Calabria 33 városnegyede 15 kerületbe csoportosul:

1. Centro Storico (Óváros)
2. Pineta Zerbi – Tremulini – Eremo
3. Santa Caterina – San Brunello – Vito
4. Trabocchetto – Condera – Spirito Santo
5. Rione Ferrovieri – Stadio – Gebbione
6. Sbarre
7. San Giorgio – Modena – San Sperato
8. Catona – Salìce – Rosalì – Villa San Giuseppe
9. Gallico – Sambatello
10. Archi
11. Ortì – Podàrgoni – Terreti
12. Cannavò – Mosorrofa – Cataforìo
13. Ravagnese
14. Gallina
15. Pellaro

A város fő látnivalói:

• Lungomare Falcomatà – liberty-stílusban kiépített tengerparti sétány, amelyet Olaszország legszebb kilométerének tartanak.
• Magna Graecia Nemzeti Múzeum – a város legnagyobb múzeuma, gazdag ókori dél-itáliai görög régészeti anyaggal. Ugyancsak itt vannak kiállítva a híres riacei bronzszobrok
• Arena dello Stretto – a Messinai-szorosra néző tengerparti színház, az ókori görög-római színházak mintájára épült
• Duomo – a város egyik legszebb építménye. A 10. században a normannok emelték egy ókori templom alapjaira. A 17. században építették át a mai, barokk dóm formájára
• Castello Aragonese – a ma is álló vár elődjét a 6. században építették. Az évszázadok során nagy stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen innen ellenőrzés alatt tarthatták a szorosban zajló hajóforgalmat. Ma múzeumként működik
• Villa Zerbi – 17. századi nemesi palota, amelyet vörös színű mozaikok borítanak
• Oszmán-templom (Chiesa degli Ottomani) – a 10. század első felében bizánci stílusban épült templom
• Teatro Cilea – a város eklektikus stílusú operaháza, amelyben 1931-ben tartották az első előadást
• Terme Romane – a tengerparton álló római fürdők romjai
• Piazza Italia – a város főtere, amelyet Itália allegorikus, monumentális szobra díszít
• Lido Zerbi – a város egyik legszebb, finom homokos strandja

A város jelentősebb múzeumai:

• Magna Graecia Nemzeti Múzeum – a város legnagyobb múzeuma, gazdag ókori dél-itáliai görög régészeti anyaggal. Ugyancsak itt vannak kiállítva a híres riacei bronzszobrok.
• Városi képtár – többek között Mattia Preti, Luca Giordano, Vincenzo Cannizzaro, Giuseppe Benassai, Ignazio Lavagna Fieschi, Andrea Cefaly, Lionello Spada festményeivel
• Püthagorász planetárium – csillagászati kiállítás és planetárium
• Hangszermúzeum
• Textilmúzeum
• Várostörténeti múzeum

A városban több felsőoktatási intézmény is működik, amelyek kizárólag az utóbbi évtizedekben jöttek létre:

• „Mediterranea” Tudományegyetem (Università degli Studi "Mediterranea") – 1986-ban alapították, mérnöki, jogi, agrártudományi karokkal
• Dante Alighieri Egyetem (Università „Dante Alighieri”) – 1984-ben alapították. Ma nyelvészeti karokkal működik
• Képzőművészeti Akadémia (Accademia di Belle Arti)
• Francesco Cilea Zenekonzervatórium (Conservatorio di Musica „Francesco Cilea”)
• Monsignor Vincenzo Zoccali Hittudományi Főiskola (Istituto Superiore Scienze Religiose „Monsignor Vincenzo Zoccali”)
• Közigazgatási Főiskola (Scuola Superiore della Pubblica Amministrazione)

Reggio Calabriát a fata morgana városának is nevezik, mivel délibáb-jelenség gyakran keletkezik a Messinai-szorosban. A szorosban kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget. A legendák szerint az Itáliát fosztogató barbár seregek elérték a ködös Reggio városát is. Királyuk ekkor megparancsolta építsenek bárkákat és keljenek át Szicíliába. Ekkor egy gyönyörű női alakot pillantott meg a vízből kiemelkedve, aki mögött az ég kitisztult és csodálatos tengerpart képe vált láthatóvá. A király bűvöletében lóra ült és végzetébe vágtatott.

Szent György kultusza a városban a 11. századra nyúlik vissza, amikor Calabria a szaracénok állandó fenyegetettségének volt kitéve. 1086-ban a szaracénok elpusztították a Calamizzi-fokon álló templomot, de a város hercegének Borsai Rogernek sikerült támadásukat visszaverni. A legendák szerint Rogert a csatában maga Szent György segítette.

A város rendelkezik Calabria régió legfejlettebb gazdaságával, noha messze elmarad olaszországi viszonylatban, sőt elmarad a nagyobb dél-olaszországi városokhoz (Nápoly, Bari, Taranto) viszonyítva is. A gazdasági élet fejlődését jelentősen hátráltatták a nagyobb földrengések is (legutóbb 1908-ban), amelyek során az épületeinek nagy része rombadőlt.

Az ipar vezető ágazata a textilipar valamint a kerámiaipar, illetve a halászathoz kötődő élelmiszeripar (a városban gyárat üzemeltet a Coca-Cola valamint a Mauro Caffè is). A vegyipart a Liquichimica vállalat képviseli. Az Ansaldo-Breda vasúti gördülőanyag szerelő üzemet működtet, ezen felül a nemzeti vasúttársaságnak, az FS-nek is működik egy szervizüzeme Reggióban.

A mezőgazdaság fő ágazatai a hagyományos halászat valamint a növénytermesztés (bergamott-narancs, olíva, jázmin, annóna).

A turizmus fejlesztésére az utóbbi évtizedekben jelentős befektetéseket eszközöltek. 2006-ban az ötödik, külföldiek által leglátogatottabb olaszországi város volt, ami betudható annak is, hogy a Szicília felé induló kompok a városból indulnak. Fő vonzerejét a strandjai valamint a Magna Graecia Nemzeti Múzeum képezik.

A város az A3-as autópálya végpontja, ez Salernón keresztül Nápolyig tart.

Országos jelentőségű főutak, melyek érintik:

• SS18 Tirrena Inferiore – az autópályával párhuzamos lefutású
• SS106 Jonica – Taranto városáig tart
• SS183 Aspromonte-Jonio – Melito di Porto Salvóig vezet
• SS184 Delle Gambarie – Santo Stefano in Aspromonteig tart

A város része az országos Eurostar Italia nagysebességű vasúthálózatnak. Főpályaudvara a Reggio Calabria Centrale. A Messinába tartó vonatok a Reggio Calabria Mare (korábban Stazione Marittima) pályaudvaron gördülnek a kompokra.

Reggio Calabria kikötője ma elsősorban személyforgalmat bonyolít le és egyike Olaszország legforgalmasabb kikötőinek. Innen indulnak a kompok Szicíliába valamint a Lipari-szigetekre. Az áruforgalmat a Reggio közelében fekvő Gioia Tauro-i kikötőn keresztül mozgatják.

A légiközlekedést a Tito Minniti repülőtér bonyolítja le.

A városi tömegközlekedésre az ATAM (Azienda Trasporti per l'Area Metropolitana) autóbuszai valamint a Trenitalia elővárosi vasútvonalai szolgálnak.

• Agathoklész (i. e. 360–289), Szürakuszai türannosza
• Umberto Boccioni (1882–1916), futurista festő
• Loredana Bertè (1950–), olasz énekesnő
• Francesco Contarino (1855–1933), matematikus
• Attilio da Empoli (1904–1948), olasz közgazdász
• Speleota Szent Éliás (863–930), katolikus szent
• Alfonso Frangipane (1891–1940), olasz festő
• Ibükosz(i. e. 6 század), görög költő
• Orazio Lazzarino (1880–1963), matematikus
• Püthagorász (i. e. 5 század), görög szobrász
• Theagenész (i. e. 6 század), görög irodalmár
• Franz von der Trenck (1711–1739) báró, osztrák császári katonatiszt
• Donatella Versace (1955–), divattervező
• Gianni Versace (1946–1997), divattervező

•   Görögország, Athén
•   Görögország, Aigaleosz
•   Olaszország, Cesana Torinese

• Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415 
• Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

• Reggio Calabria Közigazgatási Hivatala
• Reggio Calabria megye hivatalos honlapja
• A város turisztikai hivatalának oldala
• Reggio Calabria Info