Mantova

település Olaszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 9.

Mantova (latinul és régies magyar nevén: Mantua, lombardul Mantoa, vagy Mantua) jelentős város az olaszországi Lombardiában és az azonos nevű megye fővárosa.

Mantova
Mantova címere
Mantova címere
Mantova zászlaja
Mantova zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLombardia
MegyeMantova (MN)
PolgármesterFiorenza Brioni
VédőszentLuccai Anselm
Irányítószám46100
Körzethívószám0376
Forgalmi rendszámMN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség48 653 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség736 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19 m
Terület63 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 09′ 23″, k. h. 10° 47′ 28″45.156389°N 10.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 23″, k. h. 10° 47′ 28″45.156389°N 10.791111°E
Elhelyezkedése Mantova térképén
Elhelyezkedése Mantova térképén
Mantova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mantova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Mantova és Sabionetta
Világörökség
Palazzo Ducale (Mantova)
Palazzo Ducale (Mantova)
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító1287-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III
Felvétel éve2008
Elhelyezkedése
Mantova (Lombardia)
Mantova
Mantova
Pozíció Lombardia térképén
é. sz. 45° 09′ 23″, k. h. 10° 47′ 28″45.156389°N 10.791111°E
A „Rio”

Története

szerkesztés
 
A város látképe

A várost nagyjából i. e. 2000 körül alapították a Mincius folyó dűnéin, egyfajta szigeteken, melyek természetes védelmet nyújtottak. Az i. e. VI. században etruszk falut az etruszk hagyomány szerint Ocno alapított újjá. Neve az etruszk Mantus, az alvilág istenének nevéből származik. Először a gallok, majd a rómaiak hódították meg az első és a második pun háborúk között. Nevét a rómaiak összetévesztették Mantóéval (Teiresziasz lánya). A faluban ezek után Augustus veteránoknak adományozott birtokokat.

A longobárdok 568-ban foglalták el, később Nagy Károlynak került hatalmába. Miként a többi felső-olaszországi városok, sokat szenvedett a guelfek és ghibellinek közt folyó háborúk alatt; 1090-ben IV. Henrik császár ostromolta. 1110 után sikerült a tusciai őrgrófok fennhatóságát leráznia és független várossá (kommunává) lett, majd belépett a császár ellen harcoló Lombard Ligába. 1236-ban II. Frigyes császár, 1256-ban pedig Ezzelino da Romano sikertelenül ostromolta. 1630. július 18-án azonban az osztrákok elfoglalták és elpusztították. Ezután hanyatlásnak indult. 1796-ban a franciák ostrom alá fogták, és miután a fölmentő seregeket megverték, 1797. február 2-án el is foglalták. 1799-ben az osztrákok Kray Pál vezérlete alatt ugyan újra hatalmukba kerítették, de 1801 elején kénytelenek voltak újra átengedni a franciáknak.

Az egykori Mantovai Hercegség területe Nagy Ottó idejében a Német-római Birodalomhoz került. Mint császári hűbért az Este-család, 1052-ben Mathild tusciai őrgrófnő, később a Bonacossiak kapták meg, akik magukat a század végén függetlenítették, ezektől 1323-ban a Gonzagák örökölték, akiknek uralma alatt a tudományok és művészetek virágzottak. Az utolsó Gonzaga, IV. Károly, 1708-ban Padovában örökös nélkül halt meg. Ekkor ismét Ausztria foglalta el, és 1785-ben a volt Milánói Hercegséggel egyesítve, belőlük az osztrák Lombardiát alakította ki. 1797-ben, az első koalíciós háború az „Alpokon inneni” Ciszalpin Köztársasághoz, később a napóleoni Itáliai Köztársasághoz, 1805-től az Itáliai Királysághoz tartozott. Napóleon bukása után, 1814-től ismét a Habsburg Birodalomhoz került, a csatlós Lombard–Velencei Királyság keretén belül. A város a napóleoni háborúk és a Lombard–Velencei Királyság idején kiépült erős észak-itáliai osztrák erődrendszer, az ún. Erődnégyszög (Festungsviereck / Quadrilatero) egyik fő erődvárosa lett, Peschiera del Garda, Legnago és Verona mellett. Az 1859-es szárd–francia–osztrák háború után Ausztria elvesztette Lombardiát, az erődvárosokat ekkor még megtarthatta, de az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború nyomán már Veneto tartomány is az Olasz Királysághoz került.

Népessége

szerkesztés
év lélekszám
1881 28 048
1893 29 500
2004 46 372

Főbb látnivalók

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Irodalmi utalások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés