A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta II rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.

A programot 1992-ben hirdették meg az akkori NASA-igazgató, Daniel Goldin „gyorsabban, jobban, olcsóbban” elképzelése szerint.

Küldetések

szerkesztés

A Discovery-program küldetései időrendi sorrendben:

Név Indítás Küldetés Eredmény/Küldetés vége Kép
1
NEAR Shoemaker 1996. február 17. Vizsgálta a 253 Mathilde és a 433 Eros kisbolygót. Pályára állt az Eros körül, majd leszállt rá. sikeres
2001. február 28.
 
2
Mars Pathfinder 1996. december 4. Leszállt a Marsra. Magával vitte a Sojourner nevű kis marsautót. sikeres
1998. március 10.
 
3
Lunar Prospector 1998. január 7. Pályára állt a Hold körül. sikeres
1999. július 31.
 
4
Stardust 1999. február 7. Mintát vett a Wild-2 üstökös csóvájából, a mintát tartalmazó kapszula visszatért a Földre. Az anyaszonda napkörüli pályára állt. sikeres
2011. március 24.
 
5
Genesis 2001. augusztus 8. Mintát gyűjtött a napszél részecskéiből, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat. részleges siker
2004. szeptember 8.
 
6
CONTOUR 2002. július 3. Az Encke és a Schwassmann-Wachmann 3 üstökösöket közelítette volna meg. Indítás után szétesett. sikertelen
2002. augusztus 15.
 
7
MESSENGER 2004. augusztus 3. A Merkúr bolygó első műholdja. sikeres
2015. április 30.
 
8
Deep Impact 2005. január 12. Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel-1 üstökös magjába. 2007-ben kezdődött az EPOXI kiterjesztett program. sikeres
2013. szeptember 20.
 
9
Dawn 2007. szeptember 27. A két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálta. sikeres
2018. október 31.
 
10
Kepler űrtávcső 2009. március 7. Exobolygók után kutatott fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Hattyú és a Lant csillagképek határán. sikeres
2018. október 30.
 
11
Lunar Reconnaissance Orbiter 2009. június 18. Hold körüli poláris pályán keringő szonda, későbbi emberes Hold-küldetések előkészítése céljából. jelenleg is tart  
12
GRAIL 2011. szeptember 8. Hold körüli pályáról vizsgálta a Hold gravitációs mezejét. sikeres
2012. december 17.
 
13
InSight 2018. május 5. Mars-szonda a bolygó belső szerkezetének és szeizmikus aktivitásának kutatására. jelenleg is tart  
14
Lucy 2021. október 16. Egy főövi aszteroidán kívül a Jupiter trójai kisbolygói közül fog felkeresni a tervek szerint hetet.[1] jelenleg is tart  
15
Psyche 2023. október 5. A fémes összetételű 16 Psyche kisbolygót fogja felkeresni.[2] tervezett  
16
MEGANE 2024. szeptember Spektrometriai eszköz, amelyet a NASA a Japán Űrügynökség által a Mars holdjaihoz küldendő Mars Moons eXploration (MMX) szondán helyez el. tervezett
17
DAVINCI 2029 A szonda feladata, hogy a Vénusz atmoszférájában a nemesgáztartalom és egyéb légköri elemek vizsgálatával segítsen modellt felállítani arra a folyamatra, amely a bolygón az elszabadult üvegházhatáshoz vezetett. A másik fő cél a felszín nagy felbontású fényképezése.[3] tervezett
18
VERITAS 2029 A Vénusz körül keringő szonda nagy felbontású 3D radartechnológia és közeli infravörös spektroszkópiai eljárás segítségével térképezi fel a bolygó felszínét és vizsgálja geodinamikai tulajdonságait.[4] tervezett

Más programokhoz kapcsolódó küldetések

szerkesztés

További információk

szerkesztés