Bahama-szigetek

A 690 szigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 5 és fél négyzetkilométer.

A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.

A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.

Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.

A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.

Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40 000-nél több lucayan élt a spanyol gyarmatosítók érkezésekor.

1492 október 12-én Kolumbusz Kristóf hajói az európaiak számára addig teljesen ismeretlen Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett Guanahani-szigeten értek partot. Ezt a lucayanok Guanahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Ez az egzotikus sziget Bahama középső részén helyezkedik el. A lucayanok barátságosan fogadták Kolumbuszt, aki később javakat cserélt velük.

A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok maradtak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Közülük elsőként a Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.

1670-ben II. Károly angol király Karolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.

Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából rabszolgáival együtt. Ekkortól a lakosság többsége fekete.

1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.

1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében. 1932-ben 5-ös fokozatú hurrikán sújtotta a szigeteket, nagy pusztítást okozva.

A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ban Bahama-szigetek nemzetközösségi monarchiaként független állammá vált, az államfője III. Károly, mint a Bahama-szigetek királya. 1967-ben Sir Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ban miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a királynőt képviselő főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.

2019. szeptember 2-án az ország történelme eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját szenvedte el, amikor lecsapott rá a Dorian hurrikán. A károk felmérése még tart, de azt biztos, hogy hatalmas csapást mért az országra és gazdaságára.^[3]

•  
  A Bahamák, mint brit koronagyarmat zászlaja.
•  
  A brit koronagyarmat Bahama-szigetek Szent Eduárd koronás gyarmati címere. Latin jelmondata: Expulsis Piratis – Restituta Commercia, Kalózok kiűzve - Kereskedelem helyreállítva.

Az ország lakossága 2021-ben 396 ezer fő.^[4]

A lakosság 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre, részben maguktól szöktek ide az Egyesült Államokból, amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak (indiaiak) aránya.^[5]

Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol.

A Bahama-szigetek lakosságának 90%-a vallja magát vallásosnak. A vallásos lakosság túlnyomórészt keresztény.^[6][7] A 2008-as adatok szerint a lakosság 72%-a protestáns felekezetekhez tartozik. Ebből a baptisták 35%-ot, az anglikánok 15%-ot, a pünkösdisták 8%-ot, az Isten Egyháza egyház 5%-ot, a hetednapi adventisták 5%-ot és a metodisták 4%-ot képviselnek. Van egy jelentős római katolikus közösség is, amely körülbelül 14%-ot tesz ki.^[8]

Az ország államformája alkotmányos monarchia. Az ország perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, államfő a brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A jelenlegi uralkodó III. Károly. A főkormányzó a legtöbb szigetcsoporton megtalálható hivatalain keresztül gyakorolja a Nagy-Britanniában élő uralkodó helyett és nevében az államfői jogköröket. Az uralkodó szerepe ceremoniális, nem jár valódi hatalommal. A trón örököse - mint az Egyesült Királyságban - a walesi herceg, az uralkodó legidősebb fia, jelenleg Vilmos walesi herceg. A főkormányzó 2010. április 14. óta Sir Arthur Foulkes.

A választásokat a király nevében a főkormányzó írja ki négyévente. Szintén a főkormányzó nevezi ki a király nevében a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét miniszterelnöknek. Hogyha egy párt sem szerez abszolút többséget, a választási eredmények alapján kialakítandó koalíció pártjai megegyeznek a miniszterelnök személyéről, akit a főkormányzó nevez ki. A miniszterelnök a miniszterekből álló kormány feje, a végrehajtó hatalom vezére. 2012. május 9. óta a Progresszív Liberális Párt jelöltje, Perry Christie a miniszterelnök. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a bahamai Privy Council.

NP New Providence

# Acklins

Az egy főre eső GDP-t tekintve a Bahama-szigetek az egyik leggazdagabb ország Amerikában.^[9] A turizmus nemcsak a bahamai GDP mintegy 60%-át adja, hanem az ország munkaerejének mintegy felének ad munkát.^[10] A Bahama-szigetek 5,8 millió látogatót vonzott 2012-ben, akiknek több mint 70%-a óceánjáró hajó utasa volt.^[11]

Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. Az idegenforgalom után a következő legfontosabb gazdasági szektor a banki és az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, amelyek a 2010-es években a GDP mintegy 15%-át teszik ki.

A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt.^[12]

• Mezőgazdaság, halászat:

A bahamai élelmiszer-ellátás kb. 80% -át importálják. Helyben cukornádat, trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb.) termesztenek.

• Szolgáltatások:

Gazdaságának alapja az idegenforgalom.

Legfőbb külkereskedelmi áruk ^[13][14]

• Export: halak és rákok, aragonit, rum, só, műanyagok és ezekből készült áruk
• Import: gépek, műszaki berendezések és alkatrészek, üzemanyag, élelmiszer és élőállatok

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:^[15]

• Export:   USA 63,9%, Namíbia 19,3%
• Import:   USA 83,2%

Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km.

A hajóutazás az egyetlen módja annak, hogy néhány kisebb szigetet elérjünk. A nagy utasszállító hajók kikötőhelyei a Grand Bahama-szigeten és New Providence-ben találhatók. A freeport-i Lucayan Harbour és Nassau Prince George Wharf kikötője kifejezetten óceánjáró hajók fogadására épült.

A szigetek fő repülőterei:

• a New Providence-i Lynden Pindling nemzetközi repülőtér,
• a Grand Bahama-sziget Grand Bahama nevű nemzetközi repülőtere (GBIA),
• az Abaco-szigeten található Leonard M. Thompson (régebben: Marsh Harbour) nemzetközi repülőtér.

A burkolt kifutópályával rendelkező repülőterek száma 2010 körül 23 volt, ezeken kívül volt még 39 burkolatlan kifutópályákkal rendelkező.

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

A konyhán nagy szerepet játszanak a tenger gyümölcsei: a különböző halak, kagylók, rákok és homárok.^[16] A szárazföldön termő alapanyagok a trópusi gyümölcsök, rizs, borsó és galambborsó. A leggyakoribb hús a sertéshús. A leggyakrabban használt fűszerek pedig az erőspaprika, zöldcitrom, hagyma, fokhagyma, szegfűbors, gyömbér, fahéj, rum és kókuszdió.^[17] Az egyes szigeteknek is megvannak a maguk jellegzetes kulináris sajátosságai, ugyanakkor a bahamai gasztronómia igen sok közös vonást mutat az Egyesült Államok déli államainak konyháival is.^[18]

Országszerte találkozni ételeket kínáló standokkal, ahol a külföldi vendégek szinte mindig kaphatnak frissen sült helyi specialitásokat.^[19]

A bahamai levesek többnyire más karibi szigetekről erednek. Alapanyagaik is többnyire halból vagy a tenger gyümölcseiből állnak.^[18][20] Egykor nagyon népszerű és emblematikus bahamai fogás volt a teknősleves, amely állatok védettsége miatt ma már teljesen eltűnt a gasztronómiából.^[19] Azóta a helyét átvették a tengeri csiga-specialitások.^[19]

A sertéshúson kívül találkozni a hozzávalók között baromfi-, kecske- és marhahússal is.^[17] Jellemző továbbá az iguánahús fogyasztása is, annak ellenére, hogy egyes fajai a Bahamákon veszélyeztetettek.

A rumalapú italok nagyon népszerűek a Bahamákon,^[19] sőt a kókusztejet is gyakran használják italok készítéséhez.^[18] A kókusztej és rum vegyítéséből többféle szeszesitalt állítanak elő, míg a Sky juice elnevezésű különlegességet kókusztejből, ginből és sűrített tejből készítik.^[21] Kalik néven saját söre is van a szigeteknek.^[18]

A Bahamákon 2012-ben 5,8 millió turista fordult meg, többségük óceánjáró luxushajón érkezett.^[22]

2003-ban a fő szigetek turistáinak csaknem 70 százaléka azt mondta, hogy idelátogató döntésük elsősorban a meleg éghajlaton és a strandok szépségén és elérhetőségén alapult, ezt követte a szállodai létesítmények szolgálatai és sokszínűsége.^[23]

Számos nagy társaság megvásárolt egy-egy lakatlan szigetet, amelyet ma privát üdülőszigetekként működtetnek.

• Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.

A Bahama-szigeteknek eddig 5 olimpiai aranyérmet szerzett.

Aranyérmesek:

Tokyo (1964)

• Vitorlázás (Csillaghajó)
  • Durward Knowles, Cecil Cooke

Sydney (2000)

• 4x100 női váltó
  • Svetheda Fynes
  • Chandra Sturrup
  • Pauline Davis
  • Debbie Ferguson-Mckinsey
• 200 méter síkfutás
  • Pauline Davis-Thompson

Athén (2004) - 400 m női

• Tonique Williams-Darling

London (2012)

• 4 × 400 m váltófutás
  • Chris Brown
  • Demetrius Pinder
  • Michael Mathieu
  • Ramon Miller
• 400 méteres skífutás
  • Shaunae Miller

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

• turisztikai információk
• hivatalos oldal
• turisztikai minisztérium
• Információk a Bahama-szigetekről