Hematit
A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike. Változatai: vascsillám, szpekularit.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
szerkesztésA hematit általában karbonátok (dolomit) vagy szilikátok elegyében fordul elő. Az alábbi adatok a vegytiszta ferrioxidra vonatkoznak. Így például sűrűsége (halmazsűrűsége) 2,5-től 3,02 g/cm³ (2500-3020 kg/m³) között változhat. [1]
- Képlete: Fe2O3
- Szimmetriája: trigonális, vaskos vagy tömött gömbhalmaz tömegek, mikrokristályokban.
- Sűrűsége: 4,9-5,3 g/cm³.
- Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: nincs.
- Törése: kagylós vagy földes.
- Színe: acélszürke, vasfekete vagy vörösbarna.
- Fénye: félfémes, de kristályok felülete fémes.
- Átlátszósága: vékony lemezei vörösen áttetszőek, egyébként opak.
- Pora: meggypiros. Nem mágneses, csak izzítás után.
- Elméleti vastartalma: 70,0%.[* 1]
- Mágneses szuszceptibilitása 6,5-3 (paramágneses)
- Morin átmenet TM=-13°C (alatta antiferromágneses)
- Curie hőmérséklet TC = 675°C
Nevének eredete
szerkesztésAz elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy. Az '50-es években az Amerikai Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.
Keletkezése
szerkesztésElszórtan megtalálhatjuk egyes likvidmagmás érctelepekben, illetve pegmatitokban. Keletkezik szkarnos folyamatokban, hidrotermásan, epimetamorfózis eredményeként és másodlagosan is – mindig olyankor, amikor az oxigén parciális nyomása nagy, a vízgőzé pedig kicsi. Több magmás kőzetben kőzetalkotó ásvány. A jobb minőségű vasércek közé tartozik. Fémes, vaskos tömegét ékszerként (bizsu) és dísztárgyként is használják jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt. Az ezoteriában nagy jelentőséget tulajdonítanak neki.
Előfordulása
szerkesztésA legtöbb magmás kőzet járulékos elegyrésze – a magnetittel, limonittal, ilmenittel, sziderittel együtt fordulhat elő. Telepeit hazánkhoz közel Ukrajnában és Oroszországban, az Ural hegységben találhatjuk. Hatalmas telepei vannak az Amerikai Egyesült Államok Tennessee, Utah, Wisconsin és Michigan államaiban, Kanadában Új-Skóciában és Quebecben, Brazília Minas Gerais államában, Svájcban és az angliai Cumberlandben. Sokáig bányászták Elba szigetén.
Előfordulásai Magyarországon
szerkesztésApró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken, Rudabányán vascsillámos alakjában pedig elsődleges ércként Úrkúton, a Velencei-hegységben és Szarvaskőn találták meg. Kisebb előfordulásait bányászták Tornaszentandráson és Uppony határában, ahol 70% tisztaságú hematitot is találtak. Budapesten a Remete-hegyi kőfejtőben a mészkövet hematitos-limonitos kéreg vonja be.
Rokon ásványfajok
szerkesztésKísérő ásványok
szerkesztésMegjegyzések
szerkesztés- ↑ kémiai összetevői alapján, tömegtörtben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vadde Rames, K. Pradeep Kumar: Estimation of bulk density (A halmazsűrűség becslése). Andhra University. Procedia Earth and Planetary Science (Sciencedirect), 2015. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
Források
szerkesztés- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974